A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III. /3. - Dr. Varga György: A vízminőség-védelem nemzetközi szabványosítása

irányban változtatják, csökkentik, esetleg egészen meg is szűn­tetik a szennyviz öntözésre történő felhasználásónak lehetősé­gét. A szennyviz vegyhatását eltoló anyagok, a szennyvizek élő­világát közvetlenül pusztitő, mérgező anyagok: cianidok, két­ránytermékek, a szennyviz öntözés útján történő hasznosítását lehetetlenné teszik. Általában az ipari eredetű szennyvizek csak előzetes kezelés, ülepités, tisztítás, esetleg mésszel va­ló semlegesités után használhatók fel szennyvizöntözésre. 2.2.1. A szenngvig_ggzogazdasá^_hagznogitásának_fe lt^ A szennyvizöntözésnél nyilvánvalóan alkalmazni kell, illetve fi­gyelembe kell venni a talajvédelemmel, a talajviz védelmével, az élővizek védelmével kapcsolatos jogszabályokat, irányelveket, és a közegészségügyi előírásokat. A kistelepüléseken keletkező szennyvizek mennyisége olyan, hogy viszonylag nem nagy területen lehet egy-egy település szennyvi­zét elhelyezni. Ez azért lényeges, mert az 1 m^-re jutó beruhá­zás és az öntözés üzemi költségei általában az egy-egy helyen megjelenő szennyviz mennyiségével arányosan nőnek. Ennek az a magyarázata, hogy pl. egy 3-5 ezer lakosszámú település mintegy évenként 200 ezer m^ szennyvizét kb. 100 ha-nyi, tehát 1 km^ nagyságú területen el lehet helyezni. Ilymódon tehát az öntözés­kor a szennyvizet a kezelőhelytől kb. 1-2 km körüli távolságra kell vezetni. Nagyobb település esetén - feltételezve egy 4O-50 ezer lakosú város 2 millió m^-nyi szennyvizét, - mezőgazdasági 2 , , hasznosításhoz legalább 10 km nagyságú terület kell, ez szük­ségessé teheti 15-20 km távolságú vezeték kiépítését is. Ugyan­is ilyen méretű telep kiépítésének területi elhelyezése rendsze­rint csak több, egymástői esetleg távolabbi táblán lehetséges. Ez esetben is fennáll tehát az a helyzet, hogy 2 millió m^ szennyvizet 10 különböző helyen elhelyezni kisebb üzemelési költséget., és kevesebb környezetszennyezési veszélyt jelent, mint ugyanilyen mennyiséget egy összefüggő területen elhelyezni. Ugyanakkor azonban egymáshoz nagyon közeleső, a fentieknél jőve". 359

Next

/
Oldalképek
Tartalom