A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
III./1. - Dr. Lorberer Árpád: Harkányfürdő védőidomának lehatárolása
A D-i területrészen a karsztkutakból kitermelt vízmennyiségek növekedését a peremi termális források vizhozam-csökkenései kompenzálták, ezért mindeddig nem következtek be jelentősebb tározott-készlet-csökkenések. A vizmérleg diagramról az is látható, hogy 1972 óta a hideg-karsztviz-kivételek a szabad tulfolyásu harkányi hévizkutak hozamát is csökkentették. 1981-ben a karsztvizkitermelés a D-i tárolórésznél is meghaladta a dinamikus készletnek (a sokévi átlagnál magasabb) tárgyévi mennyiségét és a továbbiakban - a harkányi héviztermelés zavartalan fenntartása céljából - korlátozni kell a vizellátási célú hideg-karsztviz-kite rmeléseke t. Az É-i területen a vizmérleg már a hatvanas évek végén negatiwá, deficitessé vált. Regionális vizkészlet-védelmi intézkedésként javasoltuk az 19 80ban üzembehelyezett szederkényi vizmü termelését a csúcsidőszakokra korlátozni és távlatilag a siklósi karsztvizmüvet is kivál tani, összhangban a területen épités alatt álló regionális vizmü rendszer koncepciójával. 2. A HARKÁNYI RÖGBŐL TÖRTÉNŐ HÉVIZKITERMELÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA ÉS AZ ELSŐDLEGES VÉDŐIDOM KIJELÖLÉSE Mint a közölt részletes litológiai-szerkezeti földtani szelvényről ( 2. ábr a) is látható, a héviztároló középsőtriász dolomit és felsőjúra mészkő pannon-pleisztocén fedőképződményeiben összefüg gő vizzáró tagozatok nem fejlődtek ki, csak kisebb agyaglencsék. A kutak viztermelő szakaszai is részben a törmelékes zónákba esnek. Mivel a felszinközeli homokrétegek erősen szennyezett talaj vizet tartalmaznak, ezért a hévizkutak szivattyús termeltetése e setén - amelyre az uj B.6.3/VI.sz./ kutat tervezték - fennáll az elszennyeződés, a fedőből kialakuló járulékos utánpótlódás vészé lye [6, 7, 8]. Figyelembe véve, hogy a héviztermelés súlypontja a jövőben is el sősorban a harkányi rög körzetében marad,kulcskérdés a héviztároló és fedőképződményeinek megbizható hidraulikai modellje és hidraulikai paraméterei. Ezek meghatározására helyszini (egyedi és kutcsoportos) hidrodinamikai méréseket végeztünk, és ujraértékel24
