A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
III./2. - Buzás Kálmán: Települési csatornahálózatok okozta közvetlen terhelések csökkentésének műszaki-gazdasági elemzése
szennyvíztisztítás hatásfokának növelése adott esetben, elméletileg csak 15%-nyi lehet. Ezzel pedig legfeljebb 1,95%-os javulás lenne elérhető. Tehát a beavatkozási tartomány viszonylag szük. Továbbiakban az első három, csatornahálózati beavatkozás hatékonyságát vizsgáljuk. A beavatkozási tartományt tekintve megállapítható, hogy a csapadékviz szennyezettségében a reális csökkentési lehetőség kisebb mint 100%. Az egyesitett rendszer szétválasztása ezzel szemben 100%-os is lehet. A hidraulikai kapacitásnál pedig megoldható a többszáz százalékos növelés is. A beavatkozások hatékonyság szerinti rangsorolását a mintapélda alapján természetesen nem lehet általánosságban megadni. A települési és befogadó paramétereiben megfogalmazott állapottól függően ugyanis a hatékonyságok jelentős mértékben módosulhatnak. Példaként a 2. ábrá n a hidraulikai kapacitás növelésének hatékonyságát ábrázoltuk, különböző f és Q kiinduló állapot esetére. Láthatóan a nagyobb arányú egyesitett rendszerű hálózat lényegesen csökkenti a hidraulikai kapacitásnövelés hatékonyságát. Ugyanakkor egy rögzített f arány mellett Q kezdeti értékének 1%-os növelése, nagy kapacitásoknál nagyobb javulást okoz a befogadóban. Ez utóbbinál a vonatkoztatási alap növekedéséből származó hatást kiküszöbölve a 3. ábrá n Q értékét minden esetben azonos értékkel növeltük / Q=l,0.q.P=2,31 [l/s]/. Mint látható az igy értelmezett hatékonyság a kisebb kapacitásoknál jelentősebb, mig az egyesitett rendszer arányának szerepe megmaradt. Végezetül tekintsük a csapadékviz szennyezettségének szerepét a beavatkozások hatékonyságára / 4. tábláza t/ 4. táblázat A csapadékviz átlagos koncentrációjának szerepe a csatornahálózati beavatkozások hatékonyságánál /Modell település, f=0, 8, Q=3.q.P=6, 93 /I/sj/ S- Tg BOI/m 3 E L-]^ 5 10 15 20 ES2 Ef E q 0,07 0, 20 -0,29 0,155 0,14 -0,19 0,190 d 05 -0,09 0,24 0,02 -0,003 U2 i
