A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

Az előzőekhez hasonlóan a kapilláris utánpótlódást is külön választva vizsgáljuk, azaz megoldjuk a Philip féle egyenletet erre az esetre. Ennek megfelelően a kapilláris utánpótlódás számithaté a talajvizszint és a gyökérzéna közötti távolság, valamint az ismert talajjellemzők függvényében. Az öntözést szintén eseményként, vagy akár időszakokra bontva folyamatosan vehetjük figyelembe. Definíciószerűen i/t/ az öntözés révén t időszakra vonatkozó vízmennyiséget jelöl mm/időszak egységben. Miután az egyes részfolyamatokat matematikai modellel jellemeztük, felírhatjuk a viztartalom megváltozását: || = BE + kap + I - MB - ET /6/ ahol dw/dt a talajnedvesség változási sebessége ET a pillanatnyi tényleges evapotranszspiráció és MB a talajvizbe szivárgás, mint vizfogyasztók, továbbá BE a beszivárgás, kap a kapilláris emelkedés és I az öntözés, mint utánpótlódások. A viztartalom változását leiró diferenciál egyenlet /'6 / ismeretében a konkrét csapadék események esetén végig követhetjük a viztartalom változását. Mivel általában a csapadék események időtartama lényegesen kisebb a köztük eltelt időnél, ezért a /6/ diferenciál egyenletben a B3 beszivárgást és az I. öntözést ugrásként vesszük figyelembe. Azaz a /6/ egyenletnek nem folytonos megoldását használjuk. A levezetést lásd az /5/ anyagban. 4. A CSAPADÜK HASZNOSULÁST SZÁMÍTÓ PROGRAM A program fő részei a következők: MAINPG: főprogram, irányitja a többi szubrutin munkáját, kiszámíttatja az egyes időszakok határainak megfelelően a viztartalmat, a vizhiányt. IHPITT: A talaj és növényjellemzők beolvasását végzi mega46