A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

szik enyhíteni. Az irányelv fő érdeme, hogy a fogainak tisztázásán felül a 3ikvidék ós dombvidék jellegzetes vízrendezési problémáit egymástól elkülönítve, szabatosan tárgyalja., egyben speciális műszaki megoldásokra is javaslatot ad. /6/ 1.2 A belterületi vizrendezés fogalma és kapcsolódásai "A belterületi /települési/ vizrendezés tárgya az Országos Épitésügyi Szabályzatban /OÉSZ/ belterületne

k nevezett területre hullott csapadékvíz rendet ett elvezetése, a belterületei áthúzódó vízfolyás /és belvízcsatorna/ nedrénok rendezése és fenntartása, a belterületi káros talajviz lecsapolása, végül a belterületi állóvíznek és medrének szabályozása," /6/ Tágabb értelemben a belterületi vízrendezés fogalomkörébe sorolható a települései; védelme is a külterületeken keletkezett vizektől. A belterületi vízrendezés fogalomköréhez együttesen tartozik: a zárt- vagy nyitott csapadékvíz-elvezető hálózat /csapadékcsatorna/, vízfolyás, átemelő müvek, termelőaüvek, körtöltések, csapadék- és hordalékvisszatartó müvek, ezek épitése, fenntartása ós üzemeltetése. A belterület azonban egy nagyobb vízgyűjtőterület része, tehát annak rendezése nem választható el a vízgyűjtőterület vízrendezésétől, ezért annak illeszkednie kell egy adott térség egységes vízgazdálkodási rendszerébe. A belterületi vizrendezés megvalósításának alapfeltétele,hogy a tervezést rcogolőző vizsgálatoknak ki kell terjedniük az alábbiakra: - a vízkárok olleni biztonság mértékére, - a belterület teljes vízgyűjtőbe való illeszkedésére, - a belterület és külterület vizrendozési kapcsolatára, - a belterületi csapadékvizelvezető hálózat kiépítési mértéke csökkentési lehetőségeire./2/, /23/ 348