A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

település magas talajvizállásu

, amelynek mélypontjától a mértékadó talajvizállás legfeljebb 1,5 m mélységben van. Megjegyzem, hogy Morva

y /7/ tanulmánya szerint hazánk településeinek 20 %-ban a talajviz a térszint meghaladja, bo %-ában eléri az építmények alsó szintjét és 30 %-ában veszélyezteti az építményeket! A felsorolt kategóriahatárok figyelembevételével közlöm a II. táblázatot, amelyben a települési vízrendezés műszaki megoldásait, illetve azok fő jellemzőit mutatom be. A táblázatból megállapítható, hogy vizrendezés szempontjából kedvezőtlen fekvésű településen számos esetben elkerülhetetlen a zárt csapadékcsatorna épitése

. Ahol a közműves vízellátást megoldották és részben emiatt a korábbinál magasabbra emelkedett a talaj

viz mértékadó szintje, ott a zárt csapadék-csatornahálózat még talajcsőhálózattal is kiegészítendő. Számolva a települési talajcsövezés számos akadályával, ilyen esetben felvethető a település/rész/feltöltéssel egybekötött újrarendezése. A felsorolt települési vízrendezési megoldásokat számos olyan helyen kell alkalmazni, ahol a távlati vízrendezési koncepciók nyilt árkos települési vízrendezést irányoztak elő, holott azzal nem oldható meg a vizrendezés, a kedvezőtlen adottságok miatt! Rendkívül fontos vízrendezési kérdés, hogy a települési utak burkolása előtt, vagy legalább azzal egyidőben kell megoldani a vízellátási és csatornázási közmüvek épitését. Ellenkező esetben a burkolat minősége igen gyorsan károsodik, és a vizi közművesítés lényegesen költségesebb lesz, mint az utburkolás előtti közművesítés. 339