A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

szültsége. A fúrások süi."üségét és mélységét nem a szükségesség hanem az akkori feladat és a rendelkezésre álló hitelkeret lehetősége szabta taeg. Zavarja az eredményele homogenitását a talajmechanikai laboratóriumok felkészültségének különbözősége valamint a talajmechanikai tudomány állandó fejlődése. 5. Geoelektronos szondázás értékelése A mérési tartomány megválasztása az altalaj állapotának megfelelően történt. A talaj fizikai állapotváltozást érzékenyen demonstrálja. A mérési eredmények ábrázolása minden kétséget kizáróan bizonyitja az altalaj veszélyt rejtő inhomogen!tását. Nem szabad a kiugró értékek tartománya mellett figyelem nélkül elmenni. Azokat további részletes talaj

mechanikai feltárással, nyeletősea vizsgálattal ellenőrizni kell [3]. ÖSSZEFOGLALÁS A töltések holtmeder keresztezéseinek további vizsgálata szükséges. Az eddigi vizsgálati módszerek mind elősegítik a veszélyes helyeknek a kiválasztását, behatárolását. A lógifotók felhasználhatóságát növelni lehet az optimális időpont és ssürő megválasztásával. A holtmeder kutatáshoz az l:lo.ooo ma. mellett az a£hiv térképek nyújtják a legnagyobb segítséget. A rögzitett árvizi eseményeket a szakaszvédelemvezetők megfelelő irányú képzésével homogénná kell tenni, hogy a jelenségek országosan egységesen kerüljenek rögzítésre és azonas mértékkel legyenek értékelhetők, majd a további vizsgálathoz felhasználhatók. A talajmechanikai vizsgálatokat az ELffl mérési eredményei alapján ki kell terjeszteni, különös tekintettel a felkutatott holtmedrek széleinél éa az elvékonyodó fedőrétegek térsében. A vizsgálat terjedjen ki a k tényező nyeletésea vizsgálattal való méghatározáaára. 148