A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

1.3. A Sárvár-Győr közötti folyószakasz A Budapest-Szombathely vasútvonaltól kezdődően a folyó egészen a torkolatig töltések között halad. A főmeder és a völgy külön áramlási rendszere fokozatosan szűkülő, tölcsér-alaku töltésvonalozás mellett formálódik át egységes meder - hullámtér áramlási rendszerré. Ez az átalakulás néhány km-el a vasútvonal alatt a Szaput árok torkolatánál befejeződik. Ettől kezdve az egységes áramlási rendszert csak a hullámtéri erdők és a folyót metsző közlekedési utak műtárgyai zavarják meg. Külön kell kiemelni ezzel kapcsolatban a nicki gát hatását. Árpás község alatt mintegy 5 km-el kezdődik a Duna visszaduzzasztó hatásának érvényesülése. Ezen a szakaszon - Marcaltőtől kezdve lefelé - a folyó esése már csak o,5 °/oo, Marcaltő felett átlagosan 0,8 °/oo. 2. A HIDRAULIKAI MODELL LEÍRÁSA Az előző pontban röviden vázoltuk a Rába nagyvizi viselkedését. Ennek az igen bonyolult, időben változó hidraulikai jelenségeket magába foglaló áramlási rendszernek mérnöki feladatokhoz való megfogalmazása egyszerű eszközökkel nem végezhető el. Ezért vállalkozott a Nyugatdunántuli Vizügyi Igazgatóság arra, hogy a BMS. Vízgazdálkodási és Vizépitési Intézetének Vizépitési Tanszéke segitségével olyan hidraulikai modellt fejlesszen ki, amely operativ és távlati tervek készítésénél, előrejelzési feladatok megoldásánál, árvizi tapasztalatok értékelésénél alkalmas legyen az áramlási rendszer matematikai kezelésére. A modellel végzett számitások eszközéül az ÁSzSz HwB számitógépét választottuk. A leirt három szakasznak megfelelően a modell kifejlesztése először a Sárvár alatti szakaszra, 76