A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Rába folyó vízgyűjtője három főbb területre osztható /7./ Az első szakasz a Győr-Sárvár közötti töltésezett,állami védvonallal védett folyószakasz,mely a sárvári vasúti metszőknél ér véget. A második a Sárvár-Szentgotthárd közötti rész, ahol csak elenyésző ármentesitett területet találunk és a nagyvizek levezetésében a főmeder mellett a völgy igen tekintélyes szerepet játszik. A harmadik folyószakasz a Rába és legnagyobb mellékvizének a Lapincsnak osztrák része, amely nemcsak azért emelendő ki, mert idegen állam területére esik, hanem azért is, mert az árhullámok kialakulása szempontjából meghatározó szerepet játszik, /lásd 1. ábra/. i 1.1. Az osztrák folyószakasz. Az Alpok keleti végződésén, a Glein-Alpokban eredő Rába folyó legfelső, szurdokos szakaszának végén folyása erősen meanderezővé válik és nagyvizek alkalmával egész völgyét elönti. Amint az Alpokhoz csatlakozó keleti dombvidéket keresztül szeli, völgye fokozatosan szélesedik és az osztrák-magyar államhatárig helyenként a szélesség - az osztrák viszonyok között jelentős - 1 km-es nagyságot is eléri. A völgyfenék és a folyó medre árvizek alkalmával együttműködő lefolyási keresztmetszetet alkot. Az Adriai tenger felől érkező nagy csapadékintenzitást elérő időjárási frontok a mellékvizeken és a Rába illetve Lapincs folyók felső szakaszán kihegyesedő árhullámképeket okoznak,melyeket e kiszélesedő völgyek visszatartó hatása lapit el. A települések, közlekedési utak és az értékes völgyfenéki mezőgazdasági területek védelmére e folyószakaszon átfogó szabályozási munkák vannak folyamatban. A folyószabályozási é3 árvizvédelmi munkák által megszüntetett természetes té73