A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

csak földmunkával végzett és nagy helyet elfoglaló töltéserősíté­sek helyett -a földek fokozott védelme érdekében - egyes töltés­szakaszokon, helyi beavatkozásként ilyen szerkezetek jöhetnek szóba. Bizonyos esetekben pedig csak ilyen beavatkozással lehet a szüksé­ges biztonságot elérni. 2.5 Keresztező műtárgyak A témával számos kiadvány foglalkozik és lényegében jól szabályo­zottnak tekinthető. Indokolt viszont egyes kiadványok korszerűsíté­se. Néhány példa van már arra, hogy árvizvédelmi töltésbe előregyártott SENTAB, ROCLA csövekből "épült csőzsilip. Hiányt pótol ezért, hogy megkezdték az ilyen keresztezések típusterveinek kidolgozását. 2.6 Gát-tartozékok Ide tartoznak a sorompók, táblák, szelvénykövek, lépcsők, stb. Ezek egységességéről egyáltalán nem lehet beszélni, viszont minden vizügyi igazgatóság a maga módján megoldotta.. Túlzás volna csak az egységesítés miatt előírásokat tenni, de az "irányelvekben" lehet majd célszerű megoldásokat javasolni. 2.7 Véderdők, őrtelepek A meglévők mellett - hullámtéri véderdő telepítése és állományneve­lése, továbbá az őrtelepi épületek típustervei - további szabályozás jelenleg nem látszik indokoltnak. A véderdő gépesitett karbantartá­si technológiáira utmutató készül. 3. ÁRVÍZVÉDEKEZÉS E témakör felöleli az árvizi előrejelzést és lokalizációt, a véde­kezési módszereket, anyagokat és eszközöket, az árviz alatti ész­leléseket és ide soroljuk az árvizi hirközlést. Az árvizi előrejelzés fejlesztésére nagyszabású kutató-fejlesztő munka van folyamatban, a vízgazdálkodás egészét érintő témakör korszerű alapokra helyezése érdekében. A munka végeredménye 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom