A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

mint a Rábáé és lényegében befejeződött. A szabályozás alapelvei közel azonosak a Rábáéval. Alsó, határmenti mederszakaszát 38o m-Vsec vizhozam átvezetésére épitették ki. A Rába fontos mellékvize a Pinka, mely Körmend felett ömlik a Rábába. Vizgyüjtő területe 13o2 lem

2, több mint fele osztrák területen van. 1971. évben kezdődött el a Pinka völgy 03 vízfolyásainak rendezése. Rendezés előtt a Pinka 3o nrVsec vizhozaraot tudott kiöntés nélkül a magyar határ-szakaszon 1:— vezetni, ez rendezés után 15° m'/sec lesz. A teljes szakasz rendezése még nem fejeződött be. Az előzőekből látható, hogy az osztrák szakaszon az a kitűzött feladat, hogy az árvizeket minél rövidebb idő alatt levezessék a völgyfenéid, terül

etékről. 2.2. Az o:?3sárh--1ártól Sárvári v:.."v.ti hlOlr terjedő e^-::

1.:. A folyó az országhatártól kezdve K-i, majd ÍK-i irányban geológiai törésvonalon halad. Völgyét jobb oldalon az őrségi a hegyhát ós kemenesháti dombok határolják /lásd 1. ábra/. Heves vizjárásu, ősállapotban lévő vizfolyás. Átfogó szabályozás ezen a szakaszon nem történt és terv.-'; kidolgozására sem került sor. Az esetenkénti beavatkozások belterületek, közlekedési létesítmények védelmét szolgálták. A Rába völgye mindig árvizjárta terület volt és.ennek megfelelően a mezőgazdasági tevékenység a völgyben eleinte réti müvelésre irányult és a településeken nem terjeszkedtek az árterület felé. Árvízvédelmi müvek nem óültek, ill. csak helyi depóniákat emeltek, melyek a nagyvizek ellen kellő védelmet nem nyújtottak. Később azonban a területek jobb kihasználása érdekében már az árterületen is elkezdődött a földmüvelés, belterjes állattartás és az ennek megfelelő gazdasági épületek telepítése. Lakóépületeket is kezdtek 3o7