A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

£z azt jelenti, hogy a Dunaviz visszafelé folyik a Rábcába és szélsőséges esetben, a Dunaviz a Fertő tóig is elérhet. Az elvégzett számitások azt igazolják, hogy egy torkolati műtárgy épitésével, mintegy 70-90 cm-es vizszintcsökkentést lehetne elérni a torkolati szakasznál, vagyis ott, ahol egyébként is legmagasabbak a töltések és legnagyobb fejlesztési igény merül fel. A fejlesztés után a régi Rábca töltései az Abdái hid alatt feleslegessé válnak. A fent emiitett munkákra, az Észak-dunántúli Vizügyi Igazgatóság \ beruházási programot készített, Mosoni Duna és Rábca menti védvonalak fejlesztése Győr térségében cimmel. Az I. épitósi ütemre /Mosoni Duna Püspök erdei átmetszés bp./ kiviteli terv is készült, a munkákat 1981-ben elkezdték. .A II. ütem /Rábca torkolat áthelyezése/ kivitelezésére 1985-87 között kerül sor. 4.2. Tervezett fejlesztések 4.2.1. Mosoni_Ouna £a_l £art_i védvonal_az JL.Ol. Steiget^ közi_öblözet_e£yi

;k_határoló_ t_ö_ltés£ A kiépitését 1800-as évek elején, a terület gazdái által alapitott kisebb árvízvédelmi érdekeltségek kezdték meg, amit az 1892ben megalakult Szigetközi Ármentesitő Társulat, 1892-1896 között összefüggő védvonallá épített ki. Az 1897 és 1899 évi rendkívüli árvizek, a Nagy-Duna jobb parti töltését több helyen átszakították, ezért a Társulat 1900-1904 közötti években, a Szigetközi védvonalakat megerősitette és kiépítette az 1899 évi órvizszint + 1,0 ra biztonságra. Az 1954-68 árviz után vízoldali erősítést és leterhelő paplan épitését végezték. A Duna jobb parti töltését az elmúlt időszakban megerősítették, de Szigetköz biztonsága érdekében, a Mosoni Duna bal parti töltésének erősitése is feltétlen szükségessé vált. A védvonal Vénektől Dunaszentpálig tart, hossza 41.485 m. Legnagyobb részben földből készült töltés, de Győr belterületén betonból készült árvizvédelmi fal is van, amit az 1954 évi árvíz után részben betöltöttek. 3oo