A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Árvízvédelmi falat csak ótt terveztek, ahol nincs elegendő hely a földtöltés kialakításához. Ilyen hely gyakorlatilag a történelmi belváros területén van, a Mosoni-Duna jobb, a Rába bal - és jobb partján. Itt a hullámterek rendkívül keskeny vol­ta, a vízoldalon sem tette lehetővé a töltésépítést. Ezeken a helyeken már korábban is árvédelmi falak voltak. A földművek épitése költségkímélő megoldás, az árvízvédelmi falhoz képest, ezért ahol a hely oiztositható volt, a régi fal helyett is földmű tervezésére került sor. /Rába bp. Kettős hid­Pctőfi hid között./ így jelentős költségmegtakarítást lehetett elérni. A tervezett vb. árvízvédelmi fal magassága 2,98 m, vastagsága 36 cm. A talprész szélessége 2,0 m, vastagsága 25 cm. A falat, elsősorban városképi szempontból, másodsorban kiviteli techno­lógia miatt, bent maradó felület kezelt házgyári vasbeton zaa­luzópanelok felhasználásával tervezték és építették meg. 3 .3. Kiviteli munkák leírása A tanulmányterv alapján, 1975-ben elkészült a beruházási prog­ram, mely a fejlesztés megvalósítását hárora építési ütemre oszt­ja. Az ütemezésnél figyelembe kellett venni a fontossági sor­rend mellett, a városrendezéssel kapcsolatos szanálásokat és azt, hogy az egymáshoz csatlakozó védvonalak egymás után korül­jenek megépítésre, ezzel a védett területnek minél előbb toljoo biztonságot nyújtsanak. Ezek alapján I. ép. ütem Kosoni Duna jobb parti és Iparcsatorna mindkét par­ti védvonal ', II. ép. ütem Rába jobb parti védvonal, III. ép. ütem Rába bal parti és a Rábca jobb parti védvonal fejlesztése. Az I. és II. építési ütem megvalósulása biztosítja Győr varos belterületének és a legfontosabb ipari üzemek árvizek elleni védelmét. Az OVH a ber. programot 1975-ben jóváhagyta 122 mFt előirányzattal. 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom