A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

_ A vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy egy árvizka-_ pu létesítése nemcsak lehetséges, hanem gazdaságos megoldása is a Rábca-menti területek fejlesztésének. A számitások olapjúri korült sor Győr város árvízvédelmi fejlesztésének uár jelzett módosítására, amelynek során az eredetileg botervozett Rábca jobb parti védvonal megerősítése helyett, a Rábcán egy ideiglenes Torkolati műtárgyat terveztünk és az úgynevezett „Püspök erdő" részleges ármentositésóre ugyancsak boterveztük a leendő liosoni Duna jobb parti töltésének megépítését is. végleges torkolati r.iütárgy az új Rábca torkolatnál kerül megvalósításra. A tervben, egyes értékesebb területek védelmére, hagyományos árr.entesitési megoldásokat /betöltésezés/ is előirányoztunk. Igy kerül sor az l.Gl Szigetközi öblözetben, a íioooni Duna töltésének mintegy G km-es meghosszabbítására, Győrben az úgynevezett Bácsai nyárigátnak fővédvonallá történő kiépítésére, 1.12 Holt-liarcal - Győri öblözetben ugyancsak Győrben, az un. Likócsi körtöltés magaspartba való bekötésére és az 1.14 Tát-Esztergomi öblözetben a Táti körtöltés létesítésére. Az egyes megoldási változatok gondos mérlegelése alapján történt, a végleges változatok kiválasztása. Az eddig elmondott gondolatmenet oredményeként, az első változattal szemben, a végleges változatnál, 153,746 km védvonal fejlesztését,- ebből erősítés 135,251 km, új védvonal 23,495 km - 1 db árvizkapu létesítését /a Rábcán/ irányoztuk elő. Az árvízvédelem fejlesztéséhez 1980 évi árszinten számolva, 1.013.000 mFt szükséges. Műszaki munkamennyiségek vonatkozásában az 5,1 millió o

3 földmunkát, 22,800 c

3 kő és betonmunkát és a kapcsolódó épületek /gátőrtolep/, építmények, /hírközlő hálózat/ stb építését foglalja magában. 283