A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

_,többi tározási alternatívákat, sőt foglalkoztak a Rába vízkészletének egyéb hasznosítása érdekében kiépíthető tározásckkal is. A különböző lehetőségek, adottságok ós feltételek összevetése alapján a két vizügyi igazgatóság a Rába folyó árvízvédelmének fejlesztése érdekében a Vasvár-Rábahidvág völgyszelvény felett létesíthető nagymákfai tározó kiépítését tartja indokoltnak. Részletesen a tervezett tározó kiépítésére vonatkozó vizsgálatokat a tervezett megoldásokat a győri VÍZIG által készített tanulmányterv tartalmazza. A A terv adatai alapján mondhatjuk, hogy a Rába és Csörnöc völgyében gazdaságosan ecy 80 millió a

2 hasznos tározótérfogatú árvizi tározó létesíthető, melynek térfogata vészárapasztáskor kereken 100 millió cf-ig növelhető. A tározott térfogat kedvezően aránylik az árhullám tömegéhez, melynek 1 vj-os valószínűségi értéke 30C millió ír. A tározóhoz - meglehetősen hosszú - 11 km hosszú töltést kell létesíteni 2 millió s.' földmunkavégzéssel, árapasztó bukó és két db fenéküritő műtárgy építésével. A töltés 89 ha területet foglal el, és a tározott vízfelület 2220 ha területre terjed ki. A tározóba vezetnénk a Rába vízmennyiségének 200 ti'/s-ot meghaladó részét, ugyanis ezt a vízmennyiséget a folyó medre kiöntés nélkül emészteni képes. A megvalósítási költségeket 1980-as árszinten 310,7 millió Ft-ban határozták meg. Ez a tározó a 10 évesnél gyakrabban jelentkező árhullámokat teljes egészében tározni tudja, igy a tározó alatti völgyfenék csak az ennél ritkábban jelentkező árvizeknél kerülne elöntésre. Megfelelő üzemeléssel 1 Z-os valószínűségű árhullám csúcsvizhozamát 500 o-ysec-ra, a 0,5 ;ú-osét pedig 700 ia~/sra csökkenti. Ez azt jelentené, hogy Sárvárnál a töltésezett szakaszhoz 100 éves gyakorisággal a mederben maradó vízhozammal együtt maximum 500-800 a/s csúcsvizhozam érkezne, anely264