A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

csökkentő tározót. Legyen a meder tározók nélküli mértékadó árvizi csúcshozama 24, illetve 2B £/s /az oldalágon 4 sf A két tt'.rozó közül természetszerűleg a felső tározó kerül előbb kiépitésre ÜQ^ = 6 íf/s árvizi csúcs-csö'.kentéBsel, majd ezt követi az alsó tározó AQg = 4 B'/S árvizi csúcscsökkentéssel. Logikusnak tűnik az a tervezői gyakorlat, hogy az alsó tározó méretezésénél már figyelembe veszik a felső tározó árvizcsökkentő hatását, igy az alsc tározó mé retezésénél a mértékadó csúcshozam /az eredeti 2E BYB érti helyett/ 22 sf/s értékű lesz. Ezt csökkenti az clsó tározó 4 E

!/S értékkel ée az eredő csökkentett csúcsvizhozam 18 új érték lesz. Csúcsvizhozam Q N/e/ ARVIZI HOSS Z—SZE LVEKYEK: természetes állapot ——— 1. és 2. tározók negépitése ut: «—1. tározó átszakadása után /katasztrófalánc/ •X? ábr

a. Katesztrófalánc szemléltetése árvizcsúcs-csökkentő tárózórenőszernél Tételezzük fel, hogy az 1. sz. tározónál /és csakis ott!/ katasztrófahelyzet áll elő /gátszakadás/. Ekkor a tározóban tározott vizmennyiség az alvizi /a tározó utáni/ vizhczamot megnöveli: AQ,.-^ = 4 ^/b értékkel, igy a 2.sz. tározóhoz a tervezett 22 í/s helyett 32 sf/s csúcsvishozr.m ior IRQ