A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

rendelkezésre. E-280 B+AK­1 NDK-ban kifejlesztett, önjáró, az alapgép motor­járól hajtott apritódobos, behordólánccal é3 hidraulikus mű­ködtetésű etető manipulátorral is felszerelt mobil apritógép. INTBHNACIONAL HYDRO-A X 12 cm átmérőjű fák és cserjék aprításá­ra alkalmas. A gép forgókései apriték szőnyeget teritenek a talajra. 117 LS diesel motorja biztositja, hogy bármilyen te­repen tud 4 kerék hidraulikus meghajtásával mozogni. 6. FtíZRŐZSE APRITÉK HASZNOSÍTÁSA A szénhidrogének árának növekedésével egyre több, főleg mező­gazdasági üzem tér át a látszólag értéktelen faanyag és mező­gazdasági hulladékból származó energianyerésre. A többnyire tőkés országokból beszerezhető (svéd, finn, dán gyártmányú) tüzelőberendezések a legigénytelenebb közegből gallyfélékből, leveles ágból készitett apritékkal üzemelnek. A legtöbb berendezés két fő szerkezeti részből, az apriték befogadására alkalmas silóból és a kazánból áll. Az üzemmenet valamennyinél teljesen automatizált. Az automatika szabályoz­za a hulladékadagolást, az égésterekbe befujt levegő mennyi­ségét, a beállitott üzemi hőmérsékletnek megfelelően. Magyarországon az első apriték kazánt 1980 szeptemberében helyezték üzembe Csurgón a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság fűrészüzemében. A dán Clauhan cég LMDS-13 tipusu kazán­ja technológiai gőzzel látja el az üzemcsarnokokat. Azóta már több apritéktüzelésü kazán üzemel hazánkban. Magyarországon jelenleg több gyártócég tervezi az apriték­kazánok készitését, mivel elterjedésükre számitanak. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom