A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Széles hullámterü folyókon - mint amilyen a Tisza közép­ső és alsó szakasza is - ked­vezőtlen szélirány esetén az árvízszinthez hozzáadódik a szél okozta hullámhatás, amely az árvízvédelmi töltés rézsűjén a hullámfelfutásban nyilvánul meg. A hullámhatás figyelembevételével az árhullámkép a hullámfel­futás nagyságával módosul, az árvízszint és a hullámhatás superponálódik. A hullámhatás nagysága függ a szél sebességétől, a meg­hajtási hossztól, a szélirány és töltéstengely által bezárt szögtől és a töltés rézsühaj­v lásától. Elméleti számitások, és a tapasztalatok szerint a Tisza egyes szakaszain a ré­zsűn való hullámfelfutás el­3. ábra: Árvizszint és hullám- érheti a 0,6-0,8 m magasságot hatás superponálá3a. is. 2. A VÉDERDŐ ÄRVIZI TERHELÉST CSÖKKENTŐ SZEREPE A hullámhatás csökkentésére alakitották ki elődeink az anyag­gödrök és a kubikgödrök közötti földgerendák fűzfával történő beültetésével - a hullámtörő védfüzeseket, valamint a védfü­zes előtt húzódó szól- és jégtörő pásztákat, ahol talaj adott­ságoktól függően a nyáraké a fő szerep. IIa a Tisza-völgyi vízügyi igazgatóságok 8936 ha nagyságú hullámtéri véderdőt kezelnek, amelynek mintegy 70 %-a. hullámtörő védfüzes. Az elmúlt évszázad alatt a hullámtörő erdősáv botoló füzes­adódó hullámhatás. Tenyleges huUÓmhatás 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom