A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

igazolni látszik az is, hogy az árviz után a mérce alatti hid két szélső nyilásában igen jelentős hordaléklerakódáa jelentkezett, ami az árvizet nagymértékben visszaduzzasztotta. Igen jól egyezik a meder alakulása és az árvizek kapcsolata az 1974-81 közötti időszakban ia, amelyben az 1974-ben keletkezett feltöltődés fokozatos lehordása figyelhető meg. Kindezt jól tükrözik az 1. tábláza

t adatai: 1. táblázat A meder változására jellemző adatok a verpeléti hidszelvényben Idő H m /vizállás/ S m /viztükörszélesség/ Hj. » /átlagos fenékmagasság 1974. 10. 23. /reggel/ 2.2o 13.00 o.99 10. 24. /reggel/ 1.19 8.9o o.42 1979. 03. 08. /reggel/ o.6o 7.4o o.27 03. 08. /délben/ l._4o 15. oo o.65 Amig 1974-ben a 22o cm-es vízállásnak 13 m-es viztükörszélesség felelt meg, addig 1979-ben az ennél jóval kisebb 14o cm-es vizállásnál a viztükörazélesség már a 15 m-t is elérte. Mindezek hatására az 1982-re kialakult hidszelvényt a 3. ábr

a külön is feltünteti. összefoglalva megállapítható tehát, hogy az utolsó 3o évben a Tarna verpeléti szelvényében a sorozatos statisztikai hipotézisvizsgálattal kimutatott szignifikáns változások mindenben megfelelnek azoknak a fizikai hatásoknak, amelyek a szelvény környezetében igazoltan bekövetkeztek. 111