A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

feltételezett vizszint fölé metsz ki, akkor a befolyásoltság határát felfelé, ha alá akkor lefelé kell módosítani és meg kell ismételni a számitást. A felső szakasz számításának sikeres befejezése után megvizsgálható a szakadás szelvényére meghatározott három vizhozamérték a «K = «Ki ~ «Ka /

ß/ összefüggés segitségével. Ha a Q

K érték nagyobb mint az also és a felső szakaszból meghatározott vízhozamok különbsége, akkor a AH^ értéket növelni kell, azaz nagyobb leszívással kell számolni, és viszont. Az összehasonlítás alapján tehát meg kell ismételni a számitást a módositott AH^ értékkel mindaddig, mig az előre meghatározott küszöbértéknél kisebb vízhozam záróhibát kapunk. Ezt követően meg kell határozni a végleges Q

K vizhozam és a At idő szorzataként a kiömlött vízmennyiséget, majd a térfogatgörbe segitségével az öblözetben kialakuló vizszintet. A számítás folytatható a következő At időszakra. Folyamatosan figyelemmel kell kisérni az öblözetben kialakuló vizszintet, annak érdekében, hogy a szabadkiömlés feltételezésének jogossága ellenőrizhető legyen. Ha a vizszint elérte a terepszint + a nyomómagasság fele értéket, akkor a szakadáson való klömlést az alulról befolyásolt kifolyás képletével kell számolni. A számitást mindaddig változatlanul lehet folytatni, mig a folyó és az öblözet vízszintje ki nem egyenlítődik, vagy a folyóban a vizszint nem csökken a kiömlési küszöbszint,azaz a terepmagasság alá. Ezekben az esetekben ugyanis a "kiömlő" vízhozamot negativ előjellel, vagy nulla értékkel kell figyelembe venni. lol