A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

VARGA JÓZSEF: Hévízkút termeléstervezésének áramlástani vonatkozásai nem izotermikus csőtávvezetéki hévízszállításnál

a AI vezetékhossz m-ben, a G = J q tömeghozam Icg/s-ban helyettesitendő, k pedig a /17/-bcl számitható. A c„

{ az áramló viz fajhője, J/kg °G. A Al rövid csőszakasz átlagos áramlási hőmérsékletén számithatók az áramló viz fizikai paraméterei, valamint /4/, /5/, /6/ értelemszerű alkalmazásával a nyomásvesztecég. A véges differencia és eredményeinek összegzése a ^ i vezeték végpontjáig folytatódik; utolsó lépésben iterációval számit juk a pontos értékeket. A program MOST 1 autokodban készült és a lamináris áramlás lényegesen bonyolultabb számitására i3 alkalmas. E programrésznek viszkózusabb folyadék /pl. kőolaj/ áramlása esetén van jelentősége. 3.1 A program alkalmazása hipotetikus távvezeték üzemi paramétereinek számításához Tételezzük fel, hogy héviztávvezeték létesítése szükséges. A főbb kiindulási adatok a következők legyerek: hévízkút kutfejnyomása p.^ = 3,5 bar (o,35 MPa) hévízkút hozama q

w

n = 1178 (nf/d) hőmérséklet a kútfejen t

in

d = 7o a vezeték belső átmérője d^ = o,1541 (m) a vezeték külső átmérője d^ = 0,1683 (m) a hőszigetelés vastagsága 2 cm d

a„ = o,2o83 (m) SZ * hőszigetelő anyag két alternatívára: poliuretánhab A = o,ol8 (w/mx) égetett kovaföld Aj. = 0,066 (7//mK) talaj hővezetési tényezője = 1,45 (w/mK) talajhőmérséklet két alternatívára t

t = 2 (°c) és lo (°c) vezeték fektetési mélysége h^ = 1 (m) távvezeték hossza 1 = lo (km) relatív érdesség k/d = o,ooo4 - 51 -