A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Dr. PÁLFAI IMRE - TÖRÖK JÓZSEF: A használt hévizek elhelyezésének problémái az Alsó-Tisza vidékén

és a hévizhozam arányának éven belüli változásából követke­zően az öntözővíz minősége a nyári hónapokban /június-au­gusztuc/ csak kis mértékben romlik, a sótartalom 500 mg/l. a Ha % 45 körüli, s igy még megfelel az előírásoknak. Az ön­tözési idény elején és végén azonban a sótartalom 1000-1800 mg/1, a IIa % pedig 80-90 értéket is elérhet. Az ilyen viz öntözésre való felhasználása - hosszabb idő alatt - az öntö­zött talajok elszikesedéséhez vezet, tehát rendkivül káros következményekkel jár. A 2. ábra legalsó diagramját a 3. áb­rán bemutatott nomogram segítségével szerkesztettük. A nomo­gram előállításánál a következő vízminőségi alapadatokkal számoltunk: az öntözőviz eredeti sótartalma 400 mg/l, Ka 55-a 30, a bevezetett hé viz átlagos sótartalma 2000 mg/l, IIa £-a 94. A bemutatott közelitő számitások eredményeit jól alátá­masztják a Kurca vizminőségviz3gálati adatai is, melyekből kitűnik, hogy az év elején és végén jóval magasabb az oldott sótartalom és a IIa /S, mint a nyári hónapokban. A konkrét víz­minőségi számértékek hasonlóak az elméleti számitás•eredmé­nyeihez. A belvízcsatornába vezetett héviz kellemccLen akkor is, ha nincs öntözéses hasznosításra igénybevéve. Egyrészt állandó vizfolyást okoz a csatornában, magas hőfokánál fogva elősegí­ti a szcrvecanyag képződést és a vizi növényzet elburjánzását, ezáltal a csatorna gyorsabb feliszapolódását. Belterületen ál­talában kellemetlen szagot áraszt, ammónium tartalma, eseten­ként fenoltartalma miatt, valamint a szervesanyag-bomlás elő­segítése következtében. A tározókba, holtágakba és tavakba vezetett héviz káros hatá­sa a növényi és az állati szervezetek életfeltételeinek meg­változásából ered. A magasabb hőfok miatt csökken az oldott oxigéntartalom, növekszik a szervesanyag lebomlás stb. A fe­noltartalom a halak izében is észrevehető lehet. Területünkön kisebb-nagyobb mennyiségű héviz kerül a Tisza menti holtágak •közül a Szikrai, a Serházzugi, a Cyálai és a Uártélyi holtág­- 27 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom