A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)
Balázs Ferenc - Dr. Orbán Vera - Ábrahám Ferenc: A Mohácsi farostlemezgyár ipari vizének visszaforgatása
pendált. A jellemző komponensek közül kiemeljük az alábbi értékeké c : pH 5,4-6,2 lebegőanyag tartalom 75o-23oo mg/l KOIj, 64oo-84oo mg/l ö. oldott anyag 27oo mg/l ö. szerves anyag 600 mg/l ö. ásványi anyag 2600 mg/l o száraz anyag 3700 mg/l A szennyvízben található szennyező oldott és kolloidális anyagok a fa feldolgozás során keletkeznek. így a technológiai folyamat jelentősebb fázisait tekintve a fát apritás után 8-12 atm. nyomású gőzzel defibrátorokban kezelik és őrlőtárcsákkal rostositják. A vizes fázisban hidrolizis játszódik le, mely során szerves savai; és oldható szénhidrátok keletkeznek, miközben a pH érték 4-re csökken. A hidrolizis mértékétől függ a kioldott anyag mennyisége, mig a defibrálás során a kolloidanyagtartalom megemelkedik, A keletkezett szennyvíz oxi'gónfogyasztását a sikszitás gép és a préselés után távozott nagymennyiségű rostanyag jelentősen megnöveli. Ezt tükrözik a nyers szennyvíz minőségi adatai< 2. A szennyvíztisztítás kérdései A külföldi gyakorlatban - a szakirodalom alapján - a farostlemezgyári szennyvíz tisztítására két alapvető módszert alkalmaznak, a nyílt átfolyású- és a zárt visszaforgatásos rendszert, A két rendszer különböző kombinációja alkotja az alkalmazott tisztító eljárások sokfélesegét. A szennyvíztisztítás mindkét rendszer esetében mechanikai, kémiai és biológiai módszerekkel vagy azok kombinációival végezhetők. A különböző szennyvíztisztításokra vonatkozó szakirodalom végkövetkeztetéseként , valamint a helyi adottságok - meglévő műtárgyak felhasználásának célszerűsége - miatt a vegyszeres ke- loo -