A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Kovács Béla: Minőségi igények szerint differenciált vízellátó rendszerek

Iáiért szükséges az, hogy az a viz, amit a kocsik mosására és a gyep öntözésére használunk, ugyanolyan jó minőségi! legyen, mint az, amit iszunk? Ezt a kérdést teszik fel már sok helyen a világon és sok helyen még azt is hozzá teszik, hogy amit ma iszunk, az olyan minőségíí, mint a majdnem ivóvíz, tehát a másodrendű minőségű víz a kettős vízellátásu rendszerek esetén. A kettős vízellátás bevezetése tehát sok esetben nem csak a vízbeszerzés bővítés egy lehetőségét, hanem az ellátás minőségi javítását is jelentheti. Érthető, hogy a vízmű jobb vízminőséget tud garantálni, hiszen egy-egy költségesebb kezelést a hagyományos tisztításon felül csak a tizedrész vízmennyiségre kell elvégeznie« Egyes külföldi kutatók /!/ szerint a lakossági vízfelhasználás 85%-a, az ipari vízhasználat 8o-9o%-a esetében nem követelmény az ivóvíz minősítés. Természetesen a fogyasztók illetve vízhasználók kevesebbet fizetnek a nem ivóvíz vagy a majdnem ivóvíz minőségű vízért, te~ 'hát érdekeltek a differenciálásban: minél rosszabb minőségíf vizet használnak, annál kevesebb lesz a havi számlájuk. A regionális vízellátás rendszeréhez is szorosan kötődik a kettős vízellátás fogalma. A rosszabb minőségíí vagy nem ivóvíz használata nagyobb térségen belül lehetővé teszi egy-egy jó minőségi?, de véges hozamú vízforrás szélesebb körű elosztását a helyett, hogy edfccsak a vízforráshoz legközelebbi települések élveznék. 3. AZ EDDIGI ALKALMAZÁSOK Külföldön és hazánkban egyaránt már számos ipartelep különböző minőségű vizet használ gőz termelésre, ivóvízellátásra, illetve a különféle gyártástechnológiákban.Ipartelepeken belül ez általában bevett szokás. Az olyan ipari településekben, ahol az üzemek viszonylag koncentráltan egymás közelében helyezkednek el, - lo82 -