A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Rusz Ervinné - Seres János: Békéscsaba üzemeinek ipari vízgazdálkodása és a városi vízmű kapcsolata

Felmérésünk alapját a Vízgazdálkodási Intézet Köz­gazdasági Irodáján kidolgozásra kerülő "A teljeskörü ipari vízgazdálkodás felmérése 1980. évre" c. anyag alapadatai képezték. Ezeket az adatokat az ipari üze - . mek szolgáltatták és az illetékes vizügyi igazgatósá­gok ipari osztályai ellenőrizték. A nagyobb mélységű több információt /120 adat/ tar­talmazó adatlapot a 10 tf/óra teljes vízhasználatot elérő ipartelepek töltötték ki. A fenti teljes vízhasználat alatti üzemek és nem termelő jellegű te­lepek adatlapjai kevesebb információt /2k adat/ tar­talmaztak. Az adatszolgáltatás köre az állami ipar­ba tartozó iparvállalatokra, ipari szövetkezetekre, szövetkezeti iparvállalatokra és mezőgazdasági tsz-ek közös ipari vállalkozásaira terjedt ki . Ezt még ki­egészítettük a szállítás és hírközlés népgazdasági ágba tartozó vizfogyasztokkal /MÁV,VOLÁN/. Békéscsabán az ipari vízhasználatok mennyiségi ala­kulását és a vizbeszerzés módját a mellékelt táblá­zatokon foglaltuk össze. A táblázatok az üzemek átla­gos napi -vízhasználatait mutatják, ami az éves vízhasz­nálat és a ledolgozott üzemenapok hányadosa . 1980-ban az ipari frissvíz használat 3930 etf/év, át­lagosan 13.570 tf/nap volt. A teljes vízhasználat 53^9 etf/év, illetve 18.539 m'/nap-ra adódott. Békés­csaba üzemei frissvíz használatuk 18 %-át saját ter­melésű felszíni-, 3 7 >-át felszín alatti vízből, h5 :;-át közműtől vételezték. A közműtől /BVCSV/ vé­telezett átlagos napi vízmennyiség mintegy 6360 cP/nap - 73 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom