A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Rusz Ervinné - Seres János: Békéscsaba üzemeinek ipari vízgazdálkodása és a városi vízmű kapcsolata

A város a Maros-Körös közén, a Kettős-Köröstől mintegy 10 km távolságban helyezkedik el. Közigazgatási területe 197,1 ka*, tengerszint feletti magassága 83,5 és 97,5 m között változik. Legjelentősebb vízfolyása az Élőviz-csatorna, amely a Gyulavári duzzasztónál ágazik ki a Fehér-Körösből és Békésnél torkollik a Kettős-Körösbe. A város népessége a felszabadulást követően dinamikusan növekedett. Lakóinak száma: 1975-ben 62671, 1980-ban 67266 fő volt. A város közműellátottsága az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött, azonban ez még nem volt elegendő hogy a korábbi időszak lemaradását pótolja. Közüzemi vizmüről ellátott lakosok aránya: 1975-ben 70 1980-ban 77 fajlagos vízfogyasztásuk: 1975-ben mintegy 100 l/fő/nap; 1980-ban 130 l/fő/nap volt. Békéscsabán jelenleg a napi átlagos vízfogyasztás 17-19000 n', melynek kielégítésére 2^.680 B

3/22 óra kapacitás áll rendelkezésre. A nyári csúcsigény 30 ezer n'/nap, kielégítése csak körültekintő üzemeltetéssel, a meglévő 6600 ns

5 tárolókapacitás maximális kihasználásával lehetséges. A közműves vízellátás alapját a felszin alatti vízkészletek képezik. A-városi vizmü 1962-óta üzemel. A vizbeszerzés 3 vizmütelepen /72 kút/ -újkígyós! vandháti - makkosháti - történik. Egyre komolyabb gondot jelentenek a közüzemi ivóviz minőségi problémái /magas metán-vastartalom, gáztalanitások másodlagos hatásaiként jelentkező zavarosság, összcsira-