A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Kisgyörgy Sándor: A bányászati ivóvíztermelés helyzete és a fejlesztés lehetőségei

a vízellátás és a csatornázás fejlődésének különbsége /un. közművesítés! olló/ számos területen az élővíz-minőség fokozatos romlásához vezet{ - a vízellátásban részesülő lakosság arányának növekedését kb. kétszeresen meghaladja a közműves ellátásba bekapcsolt lakások aránya. A növekvő lakáskomfort a fajlagos vízigények növekedéséhez vezet. Mindezen tényezők együttes hatásainak eredményeképpen a regionális-, nagyobb térséget ellátó vízművek részaránya a vízellátásban igen nagy mértékben növekedni fog. A kapacitás-fejlesztést 2/3 részben regionális vízművek létesítése, bővítése útján kívánják megvalósítani. E vízművek kapacitása 1979ben o,4 . lo^ m3/d volt, s ezzel a teljes közműves vizműkapacitásnak 13 »3 /ó-át képezte. Azzal szájoolnak, hogy a regionális vízművek kapacitás növekedése I980- és 199o között 1,13 . lo

6 m3/d ós 199o ós 2ooo között 1,7 . lo^ m3/d lesz. Figyelemre méltó tény, hogy a jó minőségű ivóvíz iránti igény olyan feszítő erővé vált, hogy a növekvő népgazdasági gondok ellenére is az ivóvíz-ellátottság 1980-ra kb. lo kai meghaladta a távlati koncepcióbein előirányzott szintet. t A karsztvízre telepített regionális vízművek három bányászat által érintett térséggel - Nyirád, Rákhegy, Tatabánya - Nagyegyháza térségével - számolnak, mint vízbázissal. A bányászati ivóvíztermelés lehetőségei Az előbbiekban vázolt tendenciák hatásainak mérlegelésénél látható, hogy a bányászati vízemelések egyre több térségben belátható időn belül kimerítik a környezetvédelmi korlátok szabta lehetőségeiket, egyre kevesebb teret hagyva más célú víztermelés növelésének. Valószínűsíthető, hogy egyes esetekben még meglévő vízellátó létesítmények felszámolását is szükségessé teszik. - 49 -