A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

A rétegvizekkel ellentétben a víztermelés növelésével a beszivárgás itt nem fokozható /szabad beszivárgás/, ezért a természetes beszivárgást meghaladó víztermelés a tárolt kész lotelc fogyasztását vonja maga vitán. Sőt, a sekély és mélykarszttárolók szoros kapcsolata miatt, a hideg-langyos és melegvizű karsztforrások, meglévő hévizkutak működési, ill. termelési feltételeinek fenntartása érdekében kb. 300 ezer ia/ő. "lekötött" készlettel csökkentve a beszivárgót: 1,1 millió iu/d-os értéket javaslunk igénybe vehetőnek tekinteni ivóvizellátási célból. lieg kell jegyeznünk, hogy az 1.ábrán fel tüntettük a minimálisan kitermelhető készletek területegység rc vetitett fajlagos értékeit, melyek átlagosan I50-000 a-/ú knr határok között változnak, és a teljes 35 C°-nál hidegebb karsztvizbeszerzési lehetőséggel rendelkező területre /Sóoo lor/ vonatkoznak. Ezek a készlet értékek a kőzetek fizikai paramétereitől függő, minimálisan kitermelhető készletek és mindenütt meghaladják a sok évi átlagban beszivái'gó készleteket, vagyis tartós igénybevételük tárolt készlet fogyasztáshoz vezetne. Jelentős rész

o a Dunántúli Középhegységhez kötődik /kb.o,G millió L

3/CÍ/, ahol a tényleges karsztviztermelés elsősorban a bányászat kapcsán rövidesen eléri ezt az értéket. Jx tartalékot gyakorlatilag csak a bányászat által kitermelt, de fel nem használt karsztvizkészletek jelentik. ^ igénybevétel helyét a jelenleg működő és tervbevett bányászati vízkivételi helyek határozzák meg. A karsztvíz minőségi szempontból jelenleg ivásra közvetlenül f cihasznállia tó , helyi szennyeződések ogyes helyekon azonban már tapasztalhatók. Eredeti jó minőségét az emberi tevékenység károsan befolyásolhatja. - 35 -