A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Károlyi András: A Fővárosi Vízművek iparivíz ellátási rendszere és a fejlesztés lehetőségei

2. A 60-as években épült ki a fővárosban három ipari vizet szolgáltató vizmü. Az észak-pesti a ITagy-Dunából, a dél-pesti a ráckevei Dunából, e. dél-budai a lágymányosi öbölből nyeri a vizet. A nyers vizet a két előbbinél dobszürővel, utóbbinál ülepitéssel tisztítjuk. I] nem kielégitő tisztitás hozza magával azokat a vizminőségi panaszokat, amelyek végső soron a vizfajta további felhasználását, a vizellátás fejlesztési lehetőségeit megkérdőjelezik. A vizben maradó lebegtetett hordalék (iszap) e. csőhálózatban, a mérőkön, a gyári belső hálózatban leülepszik, és dugulásokat okoz. Több üzem pótlólagos tisztitásra kényszerül, ami viszont költségnövelő tényező, igy inkább visszatérnek a minőségi viz használatára. Az iszapnál is nagyobb szolgáltatási nehézséget okoznál: a vizben levő különféle kagylók és csigák. A petéik átjutnak a szűrőn és szivattyún, megtelepednek a csövek, szerelvények falán, és növekednek, elszaporodnak. r A megoldás az lenne, ha a vizmüvekben a tisztitás hatásfokát növelnénk, ehhez viszont újabb műtárgyak, berendezések létesítése lenne szükséges, meg kellene oldani a viz csírátlanítását, vegyszeres kezelését. A kalkulációk szerint, ha oly mértékber. tisztitanánk; hogy a fent leirt problémák megszűnjenek, úgy a viz önköltsége nem lenne messze az ivóviz önköltségétől. A jelenlegi helyzetben a fogyasztók idegenkednek a viz használatától, többlet igények nem merülnek fel, kihasználatlan kapacitásaink keletkeznek. Jelenleg az évi összes ipari víztermelés mintegy 20 millióm , a berendezéseink ennél lényegesen többre lennének képesek. Az ipari vízellátásnak ez a módja tehát holtponton"van, egyelőre még nincs eldöntve, milyen irányban kell a fejlesztését végrehaj tani. - 273 -