A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)
Nagy János: Hajdúsági Iparművek /Téglás/ vízgazdálkodása és annak hatása a térség lakossági vízellátására
2. VÍZELLÁTÁS 2.1« Vízbeszerzési problémák: A frissvizigény 80 55—át kitevő ipari vízigény kielégítésére olcsó természetes, vagy tározott felszíni vízkészletből - a kedvezőtlen vízrajzi viszonyok következtében - lehetőség nincs. Ezért az ipari és szociális vízszükséglet beszerzése a gyárteleptől K-re lévő, 100-150 m talpmélységű mélyfúrású kutakból, ivóvizminőségü vizkészlotből történik. A kutakból összesen kitermelhető vízmennyiség jelenleg 2.900 a'/nap, fokozatosan csökkenő tendenciával. A hiányzó vízmennyiséget a vállalat a Regionális Vízműtől vásárolja, mely 1983-ban eléri az 1*500 if/nap értéket. A térség szűkös felszínalatti vízkészletei az üzemi víztermelő telep jelentős bővítését nem teszik lehetővé, mivel a készleteket a lakossági vízszükségletek kielégítése céljából a Regionális Vizmü már lekötötte. A gyártelep vízigénye - a jelenlegi üzemi vízgazdálkodás mellett - a folyamatban lévő termelés-technológiai fejlesztéseket figylembe véve 1985~-re elérné a 4.500-5.000 a'/nap értéket. Ebből következik, hogy a vizbeszerzés a jövőben a Vállalat fejlesztésének meghatározó tényezőjévé, a vízhiány a termelés növelésének fékezőjévé vállna, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A hiányzó víztermelői kapacitás mintegy 2.000 a'/nap, melynek kiépítése és a víznek a gyártelepre juttatása kedvező esetben is kb. 50-60 millió Ft beruházási költséget igényel. 2.2. Ipari vizfelhasználat: A Vállalat vízfelhasználása az alábbi főbb vízigények kielégítésére irányul: - üzemi ivó- és egyéb szociális vizfelhasználat - gőztermelés és kazánházi 1 1 - ipari hűtőrendszerek " - ipari technológiai " - 252 -