A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Knézy Katalin: Ipari üzemek vizminőségi kárelháritási terv készitése

intézkedéseket kell tenni, hogy ezek az anyagok ne kerüljenek felszíni vagy felszin alatti vizekbe és ne fenyegessék azok minőségét. A káros anyagokat nagy mennyiségben felhasználok kötelesek - olyan berendezéseket alkalmazni, amelyek megfelelnek a vízvédelmi előírásoknak - rendszeresen ellenőrizni a raktárakat, tárolőhelyeket, a csővezetékek illesztési helyeit - a káros anyagokkal való müveleteket szabályozó előírásokat betartani - a káros anyagokkal végzett müveletekről feljegyzést készíteni - rendelkezniük kell vízminőségi kárelhárítási tervekkel - rendelkezniük kell olyan eszközökkel, felszerelésekkel és megfelelően kiképzett személyzettel, melyek alkalmasak a rendkívüli szennyezések megszüntetésére. Az ipari üzemek vízgazdálkodását a területileg illetékes vízügyi szervek rendeletekben meghatározott módon ellenőrizik. Hatósági jogkörükben a vizek szennyezése esetén szennyvizbirságolást alkalmaznak. A szennyvízbírságról szóló 40/1969 Korm.sz. rendelet, melyet a 28/1978 MT. sz. rendelettel módosították, a következőket írja elő: " 1.§./1/ A vizeket fertőző vagy károsan szennyező üzem fenntartóját a rendelet mellékletében foglalt mértékű /tételű/ szennyvízbírság fizetésére kell kötelezni. /2/ A szennyvízbírságot a szennyvízben lévő és a mellékletben vízminőségvédelmi területenként megállapított, vagy az egyedi határértéket meghaladó valamennyi szennyezőanyag mennyiségének figyelembevételével és a 3.§-ban foglaltak alkalmazásával kell kiszabni. /3/ Rendkívüli vízszennyezés, illetőleg szennyezőanyagnak a befogadóba nem szennyvíz utján való juttatása esetén a szennyezőanyag teljes mennyiségét határértéket meghaladónak kell tekinteni." - 177 -