A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Barabás Imre - Beregi László: Szolnok város felszín alatti vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata

1. A TÉRSÉG FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE Szolnok város térségének földtani felépitése viz- és szénhidrogénkutató fúrások feltárási adatai alapján az alábbiakban valószínűsíthető. A legidősebb feltárt képződmények a Szandaszölősön átfúrt alsó kréta korú bázisos-bazaltos jellegű magmás termékek, melyek a "Középalföldi ofiolitos övezetbe" sorolhatók, A pliocén aljáig konkordáns üledékképződés az erős tektonizmus miatt nem mutatható ki. A pliocén alsó tagozatában az általánosan elterjedt agyagmárga, finomszemü homokkő fúrható át, mely a város térségében szénhidrogéntározónak bizonyult. Lényegesen intenzivebb anyagszállítás tapasztalható a felső pannon időszakban. A túlnyomóan homokos rétegös3zlet vastagsága 600-700 m, honiokossága 30-60 % közötti. Ezeket a képződményeket hévizbeszerzés céljából is feltárták, s 400-800 l/p vízhozamokat tudtak kitermelni. Kevés kut szürőzi a levantei-felső pannon határon lévő viszonylag jó kifejlódésü és vizadóképességü vastag homokrétegeket. Ezek a karót,tázsmérések alapján különösen a Hajtó tanya környékén jó kifejlődésüek 480-570 m között. A homokos felső pannont 160-200 m között változó vastagságú túlnyomóan agyagos jellegű levantei üledéksorozat követi, mely vizbeszerzés szempontjából meddőnek tekinthető. Faumsztikai és pollen vizsgálatok alapján bizonyítottan a pliocén pleisztocén határon 80-100 m vastagságú átmeneti szint mutatható ki. A meghatározott dőléssel rendelkező szinttájnak /lásd vízföldtani szelvény / legfőbb jellemzője, hogy szinte egyedül tartalmaz Szolnok térségében hidegvizbeszerzésre alkalmas homokrétegeket, felette meddő agyagsorozat települ. Az átmeneti szint porózus képződményeinek nehézásvány vizsgálata egyértelműen dunai anyag jelenlétét igazolja. Jellemzője még a ritegsorozatnak a gyakori lignites betelepülés is. A szorosabb értelemben vett alsó pleisztocén időszak képződményeinek felépítésében fokozatosan egyre nagyobb szerep jut a "Tisza vizvidéki"léhordásoknak. Kiegyensúlyozott üledékképződési viszonyok következtében uralkodóan agyagos,iszapos képződmények egyhangú sorozatai települtek egymásra, csupán néhány 2-3 m - llo -