A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Török Imre György: Árvízvédelmi töltések öregedése különös tekintettel a szerves anyag lebomlásra

Az egyraásra épülő rétegek vastagsága nagyon gyakran a 0,8 1,0 m alatt maradt, tehát a rétegek össsedolgosása komoly, gondot okozott és nem is járt minden esetben teljes sikerrel, hiszen nagyon sokszor eltérő szerkezetű és állapotú talajok összeépítéséről volt szó. (5<)j (9-) Az 1970. után végrehajtott legutóbbi töltéserősítések során a szelvénybővitések már a legújabb elvek szerint szemcsés anyagból, lazább szerkezetű laposított mentett oldali hizlalással valósultak meg, ezért megbízhatóbb:.ti volt biztositható az egyöntetű minőség, különösen a hidromechanizációs technológia segitsógével a folyómederből kitermelt homokból.(13.) A mérnöki szakirodalom számos megfigyelést dolgozott fel c. földből épült szerkezetek, másszóvcil földmüvek, nevezetesen a közlekedési pályák töltései ós a vízépítési földmüvek építés utáni állapotváltozásáról, azaz egyes tulajdonságok pl, teherbíró képesség, stabilitás, áteresztőképesség javulásaról-romlásáról. A kedvező változásokat konszolidáción".!:, nig a kedvezőtleneket öregedésnek nevezték el, A vizépitési földmüvekben, különösen az árvízvédelmi töltésekben elsősorban az áteresztőképesség változását kell figyelemmel kisérni, amelynek sajnos igen gyakran a romlásával találkozunk. A különböző feltárásokkal is megvizsgált esetekben rendszerint azt tapasztaltul:, hogy a földmű heterogén, u,n, szendvicsszerkezetű, hosszú évek folyamán kedvezőtlen állapotváltozáson ment keresztül azaz elöregedett- Az öregedés definíciója Dr.Perényi Károly szerint: "öregedés alatt értjük mindazon jelenségeket, melyek hatására e. gát állékonysága egy korábbi (pl, épitési) állapothoz képest csökken. Tágabb értelemben véve ide sorolható minden a védőképességet rontó hatás ...".(7-) A kutatók és a gyakorlati árvízvédekező szakemberek leginkább a mérnöki talajmechanika módszereit használjál: o. jelenségek és azok okainak feltárásakor. A talajfizikai jellemzőket vizsgálják, bár ujabban talajkémiai sőt talajkolloid-kémiai módszereket is alkalmasnak. - 2o6 -