A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban

Ez a yizfelhasználási együtthat(5

, melynek jelölése 'í i- ~ir.— volt. Az uj szabványbon e mutatónak az uj neve iuari^ yizfelhasznllási mutat(

5 lesz é3 a jelölése 1. o ahol q

Q a fajlagos vízfelhasználás /fajlagos vízveszteség/. Az a vízveszteség, ami nem kerül vissza a területi természetes vizkészletbe. Az ipari viz-elhasználási mutató / /a vizeihasználásoknak, azaz a vízveszteségeknek /párolgás és szélokozta veszteségeknek, hálózati veszteségeknek, termékbe bedolgozott vízmennyiségeknek stb/ a toljes termelési vízigényen belüli részarányát jelzőszám. Végül a már emiitett uj szabványban szükségesnek látszott még egy további mutató beiktatása. Ez a frissvíz ..elhasználási ~utntó

, jelölése' v = — • i°° A frissvizelhasználási mutató / /a vi zelhasználá3 oknak, illetve -'•esztesdgeknek /párolgás és szélokozta veszteségeknek hálózati veszteségeknek termékbe bedolgozott vízmennyiségeknek stb-nek/a termelési frissviigényhez viszonyított százalékos arányszáma. Az előbbi mutatók összhangban vannak az ipari üzemek vízgazdálkodási tevékenységéről kiadott 2A979.V.26./0VH rendelkezéssel. A rendeletben előirt ipari rendszervizsgálatok és üzemi vízgazdálkodás fejlesztési feladatok kiértékelésére - 92--