A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban

hogy a tervezett uj ipari üzemek, vagy meglévők felújítása révén elsőnek kerültek kapcsolatba az üzemi vizgazdálkodás problémáival, mint a feladatok kidolgozói. így az előbb em­iitett kongresszuson jelen cikk szerzője ismertette az addi­gi tervesése során /az üzemek Hl© £JI10 V6 7x ése nélkül/ az Észak­magyarországi Vegyiművekben, Csepel Vas és Fémmüvekben, Magyar Viscoso. gyárban, Borsoii Vegyiművekben, Ercsi Cukor­gyárban, Dunai Kőolajfinomitóban, Borsodi ipari regionális vízműben elért tervszintű üzemi vízgazdálkodás eredményeket és azok kiértékelését is elvégezte. Ezek azóta régen megva­lósultak. Az eredményeken kivül az előadó tapasztalatai alapjén az e­gész ipari /üzemi/ vízgazdálkodás problematikáját vázolta és előterjesztést tett az üzemi vizellátás hazai átfogó rendezé­sére. Ez némaG&IC & szakmai kérdéseket taglalja, hanem kiterjed az ipari vízgazdálkodásban résztvevők feladataira is, beleértve.", a szakemberképzéstől az ipar, az üzemeltetők,az engedélyező sér­vek, és felügyeleti szervek tevékenységét»és a szabályozásra váró legfontosabb kérdéseket. Ez az előadás a vizügyi közlemé­nyek 1964. januári számában jelent meg. /Z/. A javaslatban foglaltai nagy része az időközben megjelent szabályozások­ban teljesült, de főként az 1979-ben megjelent 2/1979/V.26. OVH. rendelkezésben nyerte el teljes formáját. A hazai üzemi vízgazdálkodás értékelésére először ugyancsak 1963. októberi' "Vízellátási Kongresszuson hangzott el az első javaslat a szerző részéről. /2/. Közismert az üzemi vízgazdálkodás célja: a különböző vízigé­nyek /ivó, mezőgazdasági, ipari/ legteljesebb kielégíthetősége céljából a vízkészleteket mind jobban kímélni /kevesebb friss viz-vételezés/, továbbá az igénybe vett vizek legteljesebb < kihasználása üzemen belül /többszörös vízhasználat- vízvissza­forgatás, sorozatos vízhasznosítás, a minőségi, hőmérsékleti - 89 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom