A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Orosz Ottó: Vízépítési nagy műtárgyak korszerű technológiákkal

Itt kell még megemlíteni, hogy a sr-ckeeeti méretek is csökkentek, munkahézagoknál a hésagtömitS müanyaglemezek is segi tették a medencék vízzárását. A belső felületek felületkópzé sót, vízzáróvá tételét több anyaggal való kísérlet ut:';i a ki vitelező KT.I-257 vízzáró felület bevonat felhasználásával ért el, melynek anyagigénye, vastagsága is gazdaságos, hazai ter éa a 7-8 éves üzemü tapasztalat garantálja célszerűségét ••.aeznosságát. Talán a legnagyobb előnyt a nagyüzemű felhasználási körülményei nyújtják, amit a gépi felhordással lehet elérni. A fejlődés e medencék építésénél tovább folyt és elmaradtak .-.'üldleíedési munkák is, melyet felváltott az aluminium trapézlemez burkolat a sugárzó hő elleni védelem céljából, de esztétikai meggondolások is indokolták az építészeti form?, arhaikus megjelenítését is. vázolt fejlesztésekkel mintegy 5-6 év alatt a DÉLVIÉP mogtalálta azt a szerkezeti formát, amellyel aránylag gyorsan, k?vés segédanyag /fa/ felhasználás mellett lehetett jó műtárgyakat készíteni, de csak looo-2ooo m3-es nagyságban vol;ak ezek igazán racionálisak az acélzsalutáblák egyidejű bee pitési igénye miatt. "agyobb medencéknél már gondolni kellett az előregyártott "saluzatok felhasználására is, melyet a nagytáblás HOE Combi 2o-3o-as rendszerű zsaluzatok képviselték a szerkezetépítést és fejlesztést végző DÉLVIÉP vállalatnál. Természetes, hogy 3ooo-5ooo m3-es nagyságú medencéknél a kül ző falak voltak részben alkalmasak megközelítő körformáju, igazában sokszögű medencék kialakítására. Érezhető volt azon bah, hogy ez nem tiszta szerkezeti forma, erőltetett, de a ••<»rvezők - főleg a viz technológusok - nem szívesen módosítottak a köralaku terveiken.