A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Kőrössy Józsefné dr.: Az értékelemzés alkalmazásának lehetőségei a vízépítési munkák megtérülésének és gazdaságosságának mérésében

1. AZ ÉRTÉKELEMZÉS LÉNYEGE. L.D. Miles nem volt közgazdász. Mérnök volt, aki az 194o -es évek idején az Egyesült Államokban a Generál Electric­nél dolgozott. Mégis az a fogalom, melyet a haditermelés hatékonyabbá tételében oly eredményesen alkalmazott, s mely aztán tökéletesitve éa általánosítva értékelemzés el­nevezés alatt világszerte ismertté vált, elsősorban a köz­gazdasági szempontból vált jelentőssé. 1.1. Előny é3 áldozat. Miiesnek ezt a módszerét szokás ugy jellemezni, hogy az végeredményben nem más, "mint az alkalmazott józan ész." Ez a jellemzés, ha nem is lekicsinylő - de legalábbis tul általános. Miles az értékelemzés során egy olyan gaz­dasági alapkategóriához nyul vissza, mely az árutermelés kapcsán megszaporodó és előtérbe nyomuló különféle gazda­sági problémák sokasága és nehézsége folytán a közgazda­sági gondolkodás perifériájára került: ez pedig az embert körülvevő dolgoknak ember szempontjából vett hasznossága, értéke. Az ember az őt körülvevő dolgokhoz mindenkor fá­radság, munka révén jut hozzá. A dolgok embei szempont­jából vett értéke tehát egy hányados, mely az áldozat és az ez által elérhető előny viszonyát fejezi ki: érték /valamely dolqg _ előny hasznossága/ áldozat 1 A közgazdaságtudomány /és a politikai gazdaságtan/ az értékfogalmát nem ebben az értelemben használja. A mun­kaértékelmélet az érték alatt valamely áru előállításá­hoz társadalmilag szükséges ráforditást érti, mely érték a piacon értékesitett áruk árának centrumát képezi. /E körül ingadozik az ár./ Az a fogalom, mely a mai közgaz­daságtanban a Hiles-féle érték fogalomhoz igen közel áll, pontosabban áru-viszonyok között ép ennek a megfe­lelője: a hatékonysági vagy eredményességi mutató. Ilyen mutató attól függően, hogy egy-egy konkrét esetben a szám­- 61 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom