A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

DR. TAKÁCS SÁNDOR–DR. MAURITZ GYULA–SZLABÓCZKY PÁL–VUKOVICH FERENC: A nitrát tartalmú műtrágyázás vízszennyező hatása a Hernád-völgy környezetében

A NITRÁT TARTALMÚ MŰTRÁGYÁZÁS VIZSZEiSIYEZŐ HATÁSA A HERNÁD-VÖLGY KÖRIÍYEZETÉ3EII Dr.Takács Sándor x, Dr.IJauritz Gyula x x, Szlabóczky Pál 300 1, Vukovich Ferenc x. ^.A.Z. megyei KÖJÁL, X XB.A.Z. megyei Vízmüvek, xx xOrszásos Földtani Kutató és Fúró Vállalat 1. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a Hidrológiai Társaság keretében végzett társa­dalmi munka röviditett ismertetése. Ilyen keretben volt mód arra, hogy összedolgozza ismereteit a higiénikus orvos, a biokémikus, a hidrogeológus és a vegyész. 1970-1951 közötti időszakban a Hernád-völgy körüli talajvíz­termelő kutak, és a környező vízfolyások nitrát tartalma je­lentősen megnövekedett./13/« Az általános emelkedés 1974-1975 években kezdődött és tart jelenleg is, évi 1,5-5,0 mg/l kö­zötti átlagos emelkedéssel. Az emelkedő nitrát szennyezés egyértelmű kapcsolatot mutat a nitrát tartalmú műtrágyázás növekedésével. A vizsgált területekre becsült műtrágya H ha­tóanyag éves mennyisége az általános szennyeződést közvetle­nül megelőzően 1973-ban 100 kg volt hektáronként, 1980-ban 150 kg. Az utóbbi mennyiségből számitható leszivárgó nitrát koncentráció 33-210 mg/l, a felszini lefolyás nitrátkoncent­rációja 6B-1S0 mg/l-nek adódik. Ennek következtében a tele­pülési szennyezésnek nem, vagy csak kis mértékben kitett, sekély mélységű vizmükutak vizének átlagos nitrát tartalma 19S0-ban 7-1S mg/l volt /22 mg/l maximummal/, a települések­kel is erősen szennyezettekké 60 mg/l körüli /100 mg/l fe­letti maximumokkay, a vízfolyásoké 14 mg/l /22,5 mg/l maxi­mummal/. - 331 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom