A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

SZABÓ ANDRÁS: Az öntözés és a vízkészlet változásának hatása a talaj mikrofaunájára

nál ezek összefüggésben vannak egymással, mig az evaporáció csökkenti a kontinuitást /dispers mikrohabitat/ /3/. A kutatók többsége egyetért abban, hogy a véglények számának /aktivitásának/ növekedése a talaj nedvességtartalmával pozitiv korrelációban van /5, 6, 8, lo, 11, 24/. Bár Sandon szerint /cit.5/ az esőzésnek nincs jelentékeny hatása. Fehér véleménye az, hogy a mikroszervezetek aktivitását a talaj viztartalma és hőmérsékletének összhatása befolyásolja /R-törvény/. Gellért hangsúlyozza, hogy az aktiv Protozoon élethez szükséges vizmennyiség, az átnedvesedés mértéke vidékenként és főleg talajtípusonként változhat /ll/. Kulturökoszisztémákban - ahol arra lehetőség van - a talaj csapadék eredetű vízkészletét, a termesztett kulturák vízigényének megfelelően, öntözéssel szokták kiegészíteni. Helmeczi kimutatta, hogy a cellulóz és fehérjebontás intenzitása növekszik az öntözés után /13/. 'A kedvező hatást Horváth és Lepsi is tapasztalta a mikrofauna vonatkozásában /14, 16/. Vizsgálatainkat csernozjom és szikes talqjban öntözött és öntözetlen körülmények között végeztük. Munkánk célja az volt,hogy nyomonkisérjük e két', egymástól teljesen eltérő vizgazdálkodásu talajtípusban a nedvességtartalom változását és annak hatását a mikrofaunára. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A vizs&álati terület leirása A DATE hajdúszoboszlói kísérleti telepén a csernozjom talajt vizsgáltuk,öntözött és öntözetlen körülmények között. A talaj tápanyagban közepesen ellátott, a fizikai vizsgálatok alapján /l. táblázat/ nehéz vályog minősítésű. Vizsgálatainkat kukorica kulturában végeztük. A szikes talajon kijelölt mintavételi hely a HNP területén, a Nyirőlapos-Nyárijárás határán /a HNP mintaterületén/ található. A magasabb helyeken közepes réti szolonyecet /Achilleo-Festuce- 30 -