A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

DR. POSGAY ELEMÉR: A növényállományok vízellátása és a felhasznált víz hatékonysága

Összefoglalás mezőgazdasági vízhasznosítás keretiben utolsó láncszem, de alapvető a növényállomány által felhasznált viz hatékonysága. Ez döntően a termésátlagtól függ, tehát mind azok a tényezők, amelyek a termést befolyásolják, hatással vannak a viz hatékonyságára is. Ez ter­mészetesen vonatkozik a vízigény kielégítésének mértékére is. vizigény különböző mértékű kie­légítésével befolyásolható a termés mennyisége és minősége is. meghatároztuk azokat a "K" té­nyezőket, amelyeknek a szabad vízfelület, idő­szakra vonatkozó párolgásával képzett szorzata adja a termelési cél eléréséhez szükséges viz­pótlást /csapadék + öntöző viz/ ás lehetővé te­szi az agronómiai vízigénynek megfelelő optimá­lis vízellátást. A kísérletben szereplő, az op­timálisnál bőségesebb és szűkösebb vízellátási kezelések eredményei alapján megállapítottuk éa a cukorrépa, burgonya, szója vonatkozásában kö­zöljük azokat az összefüggéseket, amelyele a ki­adott viz /csapadék+öntözőviz/ és a teljes víz­fogyasztás /iii'/ illetve a termés és a vizhaszno­sulás vonatkozásában jelentkeznek. Az optimális vízellátásnak azt a kezelést tekintettük, amikor a termés is és a vizhasznosulás is az optimum közelében van. Az ennél bőségesebb, lényeges termés növekedést már nem eredményez, de a víz­felhasználás, 'különösen az öntöző viz felhaszná­lás nő, tehát a vizhasznosulása romlik. A szűkösebb vízellátás hatására szintén romlik a viz hatékonysága. A termés ugyanis nagyobb mér­tékűén csökken, mint a vízfelhasználás, iehát mind az optimumnál bőségesebb, mind a szűkösebb vízellátás vízpazarlást eredményez. - 72 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom