A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

VÁRNAI ZSUZSANNA: A mezőgazdaság kemizálása és a környezetvédelem Nógrád megyében

rásokat - vittem fel egy térképre, kiegészítve azokkal a vízmüvekkel amelyeknek a minőségében az elmúlt időszakban problémák merültek fel. A kemizálás reálisabb megítélőscliez tájokoztatást adok arról, bogy mit tesz a mezőgazdaság az optimális mütrágyafelhasználás érdekében. A felszíni és felszín alatti vizek minőségi vizsgálata ós a:i eredmények értékelése megkezdődött, a vizsgálatok kis száma alapján azonban csak feltételezéseket lehet tenni a szennyezőforrásokat illetően. 1. TERÜLETI SAJÁTOSSÁGOK Nógrád megye területe 2544 ko*, az ország területének 2,7 c,'j~cl. Két nagy városa van, Balassagyarmat és Salgótarján, egyéb településeinek száma 128. A termőterület 243S Ica', ennek 38,S£-a szántóterület. A népesség száma 240 ezer, melynek 7,6 jó-a Balassagyarmaton, 20,5 ^j-a Salgótarjánban, 71,9 í-a. négy járás területén él. Nógrád megye a KSH besorolása szerint az iparosodott megyék közé tartozik, az iparilag foglalkoztatottak száma az összlakosság mintegy 25 '^-a. A 100 is'/óra feletti vizf ogyasztásu üzem a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az Urdőkémia Tolmács! Üzeme, a 10-100 n'/óra vizfogyasztásu üzemek száma 25. A termőterületnek mintegy 60 fí-a mezőgazdasági terület, amelybe szántó, kert, gyümölcsös, sző.

1 ő, rét, logolő tartozik, a többit erdő, nádas teszi ki. A megyét négy mezőgazdasági körzetre osztották, 37 szövetkezet és két állami gazdaság működik a területén. 2. HIDROGEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK Nógrád megye vízgazdálkodásában meghatározó szerepe van a kedvezőtlen földtani viszonyoknak, arai miatt a felszíni ós felszín alatti vízkészletek rendkívül csekélyek. - 356 -