A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)
ERCSÉNYI LAJOS: Öntözőrendszerek üzemirányítása
I e>If.I T - energiavonal-, felszín- és sebesség-magasság- esés (ta/km) Q - mértékadó vízhozam (m"Vs) k - StricklerrManning-Lindquíst féle tényező (m~^/s) f - nedvesített felület (m ) R - hidraulikus sugár (l/m) 4 H^. - mahasságkülönbség (m) A 1 - számítási távolság (m) A módszer a vizsgált szakasz Induló szelvényében vizhozamgörbe ismeretét feltételezi; nagy előnye, hogy számítási algoritmusa gyors, s hogy figyelembe vehető a szakaszon el/hozzáfolyó vízmennyiség is. Az alábbiakban ezen módszer néhány jellegzetességére hívjuk fel a figyelmet. a.) Bizonyítható (jóllehet most CEak a geometriai interpretációra hagyatkozunk), hogy a felszingörbe polinommal való közelítése (4.a sz. ábra) pl. duzzasztott szakaszon felfelé, majd visszafelé haladva, tettsz-őlegesen kicsinnyé tehető^H(l) zárási hibát eredményez (lásd még később). Véleményünk szerint bármely felvett számítási alaptávolsácpál meghatározható (b) és a H=H(l) pontba párhuzamosan eltelt (b')»(b) polinomok között helyezkedik el a "tényleges" felszingörbe, azaz a differenciálegyenlet pontos megoldása. b.) Jelentős probléma azonban, hogy ezen intervallumon belül - elsősorban a számítási szakasz végpontján - mekkora hibát vétünk, ill. a pontban meghatározott vízfelszín milyen összefüggésben van a számitási alaptávolsággal? Ehhez egyazonn szakaszon vizsgáltuk a^L=100,200,250,500, valamint 1000 m távolsággal a felszingörbét (a teljes szakasz-bossz= 32.000 m). Az eredmények (4.b. sz. ábra) azt mutatják, hogy: - a (b) polinom a számitási távval egyes arányban kisebb^jH(l) zárási hibát generál, de gyakorlatilag a j]H(n) - a szakasz végpontján értelmezett hiba - csak igen kis mértékben változik. - a (b') polinom igen erőteljesen tart (a)-hoz^L csökkenésével, s igr belátható, hogy ha^J L-* 0 (b)-» (a) és (b')-Ka) és (a)-»(p) A fenti módszert összehasonlítottuk Kozák által közölt [l] felszingörbevel. Azt találtuk, hogy a két mődszer között (a differenciálegyenlet differenciageyenlettel való közelítés módszerében Jelentkező eltérés miatt) jelentős különbség van, amely példánkban; - 15 -
