A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)
DR. MOLNÁR GYÖRGY–DR. WINTER JÁNOS: A talajvíz alakulása a Tisza II. hatásterületén
egyéb műszaki létesítmények és emberi beavatkozások időbeli és területi alakulására. A vizsgált területen 31 db olyan VITUKI-kutat találtunk, amelyeknek észlelése 1956. előtt kezdődött. Kiindulásul a kutak észlelési adataiból előállítottuk és ábrázoltuk a jellemző vízállások menetgörbéit. A menetgörbék, valamint eddigi tapasztalataink alapján meghatároztuk a talajviz járásának jellemző időpontjait, az igen magas és igen alacsony vizállású éveket, illetve az emelkedő és csökkenő vizállású időszakokat. Megállapítottuk, hogy szignifikáns emelkedő tendencia csak a kutak felénél állapitható meg. Ezek egy részénél az észlelés i csak 195o körül indult, igy az 1941-es magas vízállásról nincs információnk. 2. A TALAJVÍZ TERÜLETI JELLEUZÉSE A talajvíz területi jellemzésére az egyidejű észlelési adatokból talajviz-szintvonalas térképsorozatokat készítettünk. Jellemző időpontoknak az öntözés utáni időszakból az éves minimumot megközelítő időpontot: október 2-át választottuk, az öntözés előtti időszakból az éves maximumot megközelitő időpontot: április 2-át. Ezen kivül hidroizohijjszákat szerkesztettünk a március-julius hónapokban előfordult legnagyobb vízállásokra is. Az előbbi térképeket 11 jellemzőnek itélt év.-e, a két utóbbi sorozatot 7 évre szerkesztettük meg. Ezekhez a vizsgálatokhoz felhasználtuk a VITUKI-ban és a középtiszavidéki VTZIG-nél fellelhető, rövidebb észlelési idejű kutak adatait is. Példaképpen egyszerűsítve bemutatjuk az 1955.okt. 2-i talajvizhelyzetet. /l.ábr a/. A talajviz-3zintvonalakat áttekintve a következő megállapításokat tehetjük: - A Tiszától északra eső területen Kisköre és Alattyá^ vonaltól északra változatlan a talajvíz elhelyezkedési-. i. vonal és a Tisza között korábban nem volt vizállásadat, igy csak ettől az időponttól követhető a talajvíz helyzete. - 130 -
