A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

DR. KONTUR ISTVÁN: Sztochasztikus csapadék-párolgás-talajvízállás modellek

A talaj nagy inhomogenitása még nehezebbé teszi a vízszintes áramlások megbecslését: Mindenesetre általánosan elfogadott tény, hogy az Alföld talajvízjáráaában az elsődleges tényező a függőleges irányú -vízmozgás, a talajvízjárás jellegét döntően ez befolyásolja. A függőleges vízmozgás két összetevője a beszivárgás és az evapotranspiráció. A beszivárgásra kerülő mennyiség függ a csapadéktól, de helyesebb potenciális beszivárgásról, vagy beszivárgás szempontjából hatékony csapadékról beszélni, ami lehet több is kevesebb is, mint a ténylegesen mért csapadék /

*!. ábr

a/. Az intercepciós veszteségen túl még a felszini lefolyás is befolyásolja a potenciális beszivárgás értékét, a mélyedésekben és völgyfenekeken ez az érték nagyobb; a dombtetőkön, oldalakon kisebb, mint a mért csapadék értéks. Ez még igen enyhe lejtésű területeken is így van. A települések, belterületek hatása a talajvizjérásra szintén több tényezőből tevődik össze: a vízzáró felületek növekedésével beszivárgás értéke csökken, de a felszíni víz összegyűjtésével koncentrált terhelést jelent. A városiasodás előrehaladtával a települések vízzel történő ellátása az elsődleges és a csatornázás általában csak késve követi ezt a fejlődést. Ebből az "ollóból" adódóan a településekre kijuttatott víz nagy része a talajvízbe jut és így a települések alatt u.n. talajvíz dombok - 116 -