A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

ZEMPLÉNYI ZOLTÁN: A hazai és külföldi mezőgazdasági vízgazdálkodási tervezési tevékenységeink kapcsolata

tül egy mü megvalósul az elsó gondolat felvetésétől az avató­szalag elvágásáig. Fontos ismeret, hogy mely szerveknek mi­lyen szerepe van az egész processzusban. A tervezőnek termé­szetesen leginkább az ügymenet/ ügyintézés azon részével kell tisztában lennie, amely saját tevékenysége részét képe­zi. - a társadalmi-gazdasági feltételrendszer ismeretét. Ezen, a korábban már emiitett társadalmi elvárás rendszeren túlme­nően, azokat a társadalmi/ pl.jogi/ és gazdasági / pl.pénzü­gyi/ meghatározókat értjük, amelyek behatárolják a tervezői gondolat szabad mozgását. - végül, de nem utolsósorban tudáson értjük azt az elsősorban természettudományos-szakmai ás másodsorben hurnán-kultúrális általános műveltséget, amelyek megléte nélkül hátrányos po­zícióból kell versegenünk a konkurens vállalkozók hadával. A munke-kapcsolatck egyben humán, emberi kapcsolatok is és a sikert soha nem egyedül a hideg szakmai ütőképesség, hanem a vele párosult, azt hordozó személyiség hatása éri el. Eszközökön értjük: - azokat a szerszámokat / pl. a tolltől a kompjuterizált rajz­gépig/ és anyagokat / pl. papir és nyomdafesték/, amelyekkel és amelyekből a tervek elkeszülnek - azokat a fizikai természetű erősítőket, amelyek vagy a szel­lemi munka sebesságét, vagy annak eredményességét fokozzák. Ilyenek pl. a matematikai gépek a logarléctől a számításokat végző kompjúterig. Ide tartoznak az analóg számitógépek ter­mészetével rendelkező laboratóriumi kísérletekben használt kisminták, stb. - a szellemi természetű erősítőket. Ezeket három jellemző cso­portra oszthatjuk: - amelyek a tervezési munkát segítik elő vagy teszik egyáltalán lehatővé. Ide tartoznak az előre elkészi­- 104 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom