A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. LENGYEL LÁSZLÓ: A fürdőfejlesztés eredményei és iránya Somogyban
3 E dolgozat szűkös keretei nem tették lehetővé az ivó- ós fürdőkulturónk fejlődése, tömegessé válása valamennyi tényezőjének számbavételét. Ezért csupán vázlatos áttekintésére törekedhettem, s elsősorban azokat a "jellemzőket" igyekeztem - több-kevesebb sikerrel - megragadni, amely a jelen és jövő fürdőkulturája tekintetében is meghatározó szerepet játszik, ill. Játszhat. /Vörösmarty szerint is a multat megismerve, jelenben kell épiteni a jövőt./ Látnunk kell, hogy a tarmálvizkincs igen nagy érték az emberiség szómára, de ezzel is - mint sok mással - okosan és gazdaságosan kell tudni bánni, részben azért is, mert ez sem kimer it hetetlen , részben podig azért is, mort a szakszerűséget mellőző felhasználása ártalmunkra is fordulhat. A viz életfeltételünk egyik része; a termálviz a munkában kifáradt, a civilizáció ártalmainak kitett szervezetünk számára felüdülést, regenerálódást, gyógyulást Jelent, s azáltal, hogy tisztántartja szervezetünket, megvéd a káros behatásoktól is /megelőzés/. Az ömber /az emberi szervezet/ megszokott környezetéből való kiragadása ós különböző komplex tényezők /napfény, termálviz, csend, tiszta levogő, stb./ héjasának való kitevése következtében edzettebbé válhat és alkalmazkodó képessége a külvilág, azaz a környezete változó ingereivel szemben újból fokozódhat. Az emberi szervezet egészségvédelme , fizikai és pszichikai erőnlétének megujitása /fokozása/ tehát nemcsak szociálpolitikai, hanem gazdasági követelmény is. Ennek magfelelően mind a XI., mind a XII. Pártkongresszus nagy figyelmet 3zentelt e kérdésnek. A XI. Pártkongresszus fdadatként szabta, hogy az üdülés igénye hazánkban is /szocialista társadalmunkban ia/ általánossá váljék; "Heg kell teremteni - mondja a határozat - az üdülés, a pihenés, a testedzés és a mind tömegesebbé vóló utazás /turizmus/ lehetőségének bővülését, feltételeinek javuláA". A XII. Pártkongresszus tovább erősítette ezt a gondolatot , amikor a feltételek minél előbbi realizálása érdelében arra ösztönzi az illetékeseket, hogy "forditsanak fokozottabb gondot a művelődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények jobb kihasználó™ sára, valamint a természetjárás támonatás ára." Hazánkban a szabadidő-felhasználás napjainkban már közügy; s ebbe szervesen beletartozik az emberi képességek sokoldalúbb kibontakoztatásának, egészséges életmódjának, ill. ezek feltételei tudatosabb megteremtésének elősegitése is. "Mindent egybevetve jelenleg az a fő, hogy egyrészt legyünk környezetkímélők, másrészt idejében figyeljünk fel a "veszélyjelzésekre", hogy még időben cselekedhessünk. Ezért kell már most szinte mindent , igy környezetünket is előre beterveznünk, annak stresszortartalmát, egyéb faktorait, de még szervezetünk alkalmazkodó képességét is, hogy az ökológiai gondok ne sokasodjanak tovább." /9/ Felhasznált irodalom: 1/ cngels: A munka szerepe a majom emberré válásában: Marx-Engels: Válogatott Müvek. II. kötet. Kossuth Könyvkiadó. 1963. 2/ Ásványvizek és gyógyvizek: Mezőgazdasági Kiadó. 1979. 3/ Magyarország vármegyéi és városai. Országos Monográfiái Társaság. 1910. 4/ Kanyar József: A Dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszaka. Somogy megyei 1970. évi Levéltári évkönyv. 9. 5/ Dr.Kolacsek András: A termálturizmus főbb keresleti vonásai. "Termól-77" harkányi konferencia előadásainak gyűjteménye. 1977. 5/ Kardos Ignác-Simolya V. Ferenc: A Balaton összes fürdő és üdülőtelepeinek leirása. Részvénynyomda. Kaposvár. 1907. 7/ Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld Írásban és képben /I. köt et./Szeged.1930. 8/ Dr.Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Uj-Somogy Nyomda- és Lapkiadó RT. Kaposvár. 1929. 92
