A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. DOBOS IRMA: Keserűvíz-kutatási módszerek
KESERŰVÍZ-KUTATÁSI MÓDSZEREK Dr. Dobos Irma Vízkutató és Furó Vállalat Budapest A keseriivlzek feltárásának éa kutatásának első korszaka az ásott kutak és kutató-furáBok telepítésével 1968-ban lezárult. E tanulmány felvázolja azokat a problémákat, amelyek szükségszerűen uj kutatási módszerek alkalmazását követelték meg. A geoelektromoa talajellenállás-méréssel jó közelítéssel lehatárolhatók a keaerüviz-feltárásra alkalmas területek, és megoldódott a hidrogeológiai védőövezet kialakítása la. A rendszeres kutparaméterek mérése, a termelési éa a vízkémiai adatsorok értékelése, valamint az összefüggések tisztázása révén kialakult a kutak helyes üzemeltetése. A geoelektromoa méréseket ellenőrző furáaok kőzetanyagának földtani éa vizoldható alkotóinak kémiai vizsgálata, valamint a vizelemzéaek közötti szoros kapcsolat alapján előrejelzés adható a kutak telepítéséhez. Az Igmándi telepen a keserüvizképződés mechanizmusának tisztázásához reménytkeltőek a termikus vizsgálati miSdazerek. A kegerüvlz-telepek kialakulása Hazánkban *az egykor vízzel borított lefolyástalan völgyek vagy lefüződött folyómedrek alkalmaaak voltak nagy 8Ótartalmu keserüvizek képződésére. Felfedezésük zöme a Duna és a Tiaza azabályozáaa, illetve az általános belvízrendezés után spontán felismerés eredménye. Miután az előfordulások a talajvízhez vagy a talaj viz-rendazerhez kötötte^ érthető, hogy megismerésüket elsősorban ivó- vagy öntözővíz beszerzésére irányuló kis mélységű ásott kutak adatai segítették elő. A több mint 100 év óta ismert és termelt keserüvizek közül a legkiválóbbak még ma is fontos szerepet játszanak a természetes "gyógyszerek" között, ezért nagy súlyt helyezünk ezek kutatására, feltáráaára éa nem utolaóaorban a korszerű és higiénikus termelésére. 1.1. A dél-budai telelek felfedezése A lágymányosi Erzsébet Sóafürdő /Tétényi uti Kórház/ területén az első áaott kutat 1853-ban öntözéa céljából létesítették. A feltárt viz vegyelemzéae után itt nyomban egy igen kezdetleges Ivó- és fürdőintézet kezdte meg működését, amelyhez a keserüvizet /glauberaóa éa magnézium-azulfátos/ az első kútból, az "Erzsé35
