A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései
vízfogyasztás. Az országosan elterjedt töltő-üritö rendszernek a szigorú szabályozás, a gyakori vizcsere miatti nagy vízfogyasztás ellenére nagy a közegészségügyi kockázata. Hiányoznak a korszerű szürő-visszaforgató berendezések. A fürdőmedencék kialakitása is sok esetben korszerűtlen és lefedés hiányában csak időszakosan üzemeltethetők. A gépészeti berendezések egyrésze elavult, automatizálás hiányában fölösleges energia és munkaerőfelhasználást igényel, emellett nincs gyártóbázisa. Az urbanizáció és a lakótelepi építkezési forma terjedésével egyre inkább nőnek az igények testmozgásra, sportolásra igénybevehető területek és létesítmények iránt, ugy uszodák és fürdők épitése iránt is. Ehhez hozzájárul az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának tudatos fejlesztési politikája, amelynek célja - egyebek között - az úszásoktatás bevezetése az általános iskolákban. A jelentkező társadalmi igények kielégítéséhez az úszásoktatás fejlesztését és a lakossági tömegsportolás céljait egyaránt kielégitő, rövid idő alatt és relative kis költséggel építhető tan- és sportuszodák létesítésének üzemi feltételeit kell megteremteni. Ez - célszerűen - tipizált módon, iparszerüen építhető, a korszerű egészségügyi, oktatási; sport és vízgazdálkodási igényeket egyaránt kielégitő, építészeti kialakításában esztétikus és rendeltetésszerűen üzemeltethető uszodatipus kialakításával oldható meg. A kitűzött célt többféle - épitési módját, anyagát stb. tekintve eltérő - változattal is ki lehet elégiteni. Ezek közül kell azt a néhány változatot kiválasztani, amelyek megfelelnek az iparszerü épités kívánalmainak /az ipari háttér egyidejű biztosításával/ és ugyanakkor velük kielégíthetők a hely szerint változó igények is. Egy-egy ilyen tipus kifejlesztését más-más ágazat vállalta. Az Országos Vizügyi Hivatal - az OTSH megkeresésére - monolit vasbeton szerkezetű, meghatározott méretű tan- és sportuszoda típusok kifejlesztésére vállalkozott. Vállalta továbbá - a többi uszodatipus esetében is - az uszoda vízgazdálkodási célú létesítményeinek egységes, magasszintü kialakítását és azt, hogy az irányitása alá tartozó vizügyi szervek egyikét, a Vízkutató és Furó Vállalatot felkészíti a fentebb emiitett tan- és sportuszodatipusok fővállalkozásban történő kivitelezésére. A cél elérése érdekében ágazati kutatási-fejlesztési célprogramot indított. 2. A kutatási-fejlesztési program Az Országos Vizügyi Hivatal a célprogram elkészítésével a VITUKI-t bizta meg. A program készitői - szem előtt tartva, hogy a program keretében olyan uszodatipusok fejlesztését kell megoldani, melyek az előbbiekben emiitett Követelményeknek megfelelnek - szakemberek széles körét vonták be /szaktanácsadóként/ a program elkészítésébe. A kutatási-fejlesztési célok között szerepelt a xardők műszaki kialakításának korszerű megoldása, a tipizált automatizálás lehetőségeit is figyelembevéve. A program készitése kiterjedt: - a fürdőviz kezelési technológia megoldásának, az azt kiszolgáló, korszerű szürő-visszaforgató berendezések típusának kiválasztására; - az energiatakarékosságot és az automatizálás lehetőségeit figyelembevevő gépészeti berendezések javaslására /szürő-visszaforgató, viztemperáló, légkondicionáló stb. berendezések/; - a lefedés /téliesités/ lépcsőzhető kiépítési lehetőségének többféle megoldására vonatkozó javaslatra. 22
