A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)
BUKOVSZKY ANDRÁS: A Duna-víz oldott szerves szennyezőinek eltávolítása a Főváros Vízművek víztisztítóművében
A táblázat adatai jól mutatják, hogy azonos nyersviz minőség és fajlagos klóradagolás esetén /pl.XI.3./ a tisztitási hatásfok, a tisztitómü mindkét üzemrészénél megegyezik. Eltérő adagolásoknál /pl.XI.9./ a tisztitási hatásfokok különbsége, még a 64,4 t is elérheti. Az előzőek egyértelműen bizonyitják, hogy az ammóniumion koncentrációjának csökkenése, egy adott nyersviz minőség esetén, mivel a pH gyakorlatilag állandó, elsősorban a fajlagos klóradagolás nagyságától függ. 5.2.2. Folyamatos üzemi alkalmazás A novemberi előkisérletek után, megfelelő ellenőrzés mellett, 1981 januárban és februárban áttértünk a módszer folyamatos üzemi alkalmazásra. Ez az időszak, mivel az üzemeltetési körülmények ilyenkor a legkedvezőtlenebbek, igen alkalmas volt a korábban levont következtetések helyességének, tartós és nehéz üzemelési viszonyok közötti ellenőrzésére. A hónapok kiválasztásának helyességét később igazolta az a tény, hogy egyrészt ezekben a hónapokban mértük a nyersvízben a legmagasabb /l,30 mg/l/ ammónium-ion koncentrációt, másrészt pedig I. 30. és II. 9. között a Viztisztitómü 92 és 118 % közötti terheléssel üzemelt. Az előző három év ezen két hónapjában az ammónium-ion koncentráció magas volta miatt kifogásolt minták részaránya 83.9 % volt. 1981 első két hónapjában úgy üzemeltünk, hogy általában 10-nél, de 5,0nél mindig nagyobb volt a klór és a nyersviz ammónia koncentrációjának a hányadosa. Bár az üzemeltetési viszonyok igen kedvezőtlenek voltak, mégis a tisztitási hatásfoknál, a fajlagos klóradagolás füg;vényében, a novemberivel közel azonos görbét kaptunk. Ezzel a klór túladagolással az ammónium-koncentráció miatt kifogásolt minták részarányát 10,4 %-ra sikerült leszorítani és igy a korábbi évek átlagéhoz képest tehát 73,5 %-os javulást sikerült elérni. Az elmúlt öt év alapján, a Viztisztitómü átla 0os víztermelése ebben a két hónapban 6,7 millió rf volt. Ennek figyelembevételével, a túlklórozással megfelelő minőségűvé tehető tisztitott viz mennyisége 4,9 millió m 5. Ez a vízmennyiség igen jelentős, mert a Viztisztitómü átlagos éves viztermelésének majdnem 15 %-ka. Hasonló nagyságú fajlagos klóradagolással, az ammónium-ion szempontjából kritikus többi hónapban, mivel a nyersvizben mért koncentráció alacsonyabb és a viz hőmérséklete magasabb, a kifogásolt minták részaránya, a januárra és februárra kapott értéknél jóval kisebbre csökkenthető. Ezáltal éves szinten az ammónium-ion miatt kifogásolt minták száma várhatóan 3-4 %-ra szoritható le. Felhasznált irodalom: /l/ MSZ 450-1/78., IVÓVÍZ minősítés fizikai és kémiai vizsgálatok alapján /2/ Bukovszky András: A Duna-viz szennyezettségi szintjenek szerepe a budapesti viztisztitómü technológiájának fejlesztésében. /3/ Víztechnológia. A Magyar Hidrológiai Társaság Oktatási Bizottsága által rendezett továbbképző tanfolyam jegyzete. Budapest, 1974. 34
