A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)

BODA JÁNOS–KŐSZEGHY KÁROLY: Az egységesítés eredményeinek hasznosítása a dél-dunántúlu szennyvíztisztító telepek tervezésénél

2.2. Az_isza2_toyábbkezelése_és_mezőgazdasági_hasznositáea Mivel az iszapvizsgálatok során a hasznosítást korlátozó elemeket /Zn, Cu, Mn, Pb, Cr, Ni, Co, Cd, Hg/ vizsgálva megállapítottuk, hogy ezek mennyisége nem zárja ki a mezőgazdasági hasznositást, olyan területet kerestünk, amely alkalmas az iszapelhelyezésre. Figyelembe véve a térségi vízrendezéseket, tervezett tározókat, a vá­roshoz viszonylag közel fekvő, nagyobb összefüggő területtel rendelke­ző üzemre, a Kapostáj MGTSz-re esett a választásunk. A termelőszövetkezet részletes üzemi-gazdasági értékelése, a talajtani szakvélemény, az iszap beltartami értékei alapján határoztuk meg az elhelyezés területigényét és a továbbkezelés, hasznositás technológi­áját. Itt nem áll módunkban a technológia részletes értékelése, csupán né­hány folyamatra térünk ki. A technológia első lépése a komposztálás. A szennyviztisztitó telepről a felhasználási hely centrumában kiala­kított komposzt telepre zárt konténerrel szállitjuk az iszapot. A komposztálás részben eltér a hagyományos komposztálástól, ahol kol­loid részecskékkel biró talajt is kevertek a komposztálandó anyaghoz. Az iszap tartalmaz ilyen részecskéket, - sőt tul nagy mennyiségben ­és ezért mezőgazdasági mellékterméket kell az iszaphoz keverni. Erre a tépett kukoricaszár, a szecskázott szalma, vagy más mellékter­mék alkalmas. Ezek közül a szecskázott szalma a legmegfelelőbb, ugyanis a legtöbb nedvességet tudja elvonni az iszaptól. Egy m iszaphoz 17 kg szecská­zott szalmát adagolva kb. 5 f«-os szárazanyagtartalom növekedést tu­dunk elérni. Előnyös tulajdonság a szalma lazitó képessége, amely le­hetőséget nyújt a levegő bejutására a komposzt belső részébe. Ezzel biztositható, hogy beinduljon a meleg erjedés. Több komposztálá­si kisérlet, ill. szakirodalom támasztja alá, hogy amennyiben az iszap 2 hétig 55 °C-on tartható, a kivánt fertőtlenítő hatás bekövetkezik. Ebben az esetben a szennyviztisztitó telepen elmaradhat az energiaigé­nyes pasztőrözés. A komposztálás a felhasználás szempontjából sem el­hanyagolható, mert javul a CsN arány, a tápanyag összetétel, etb. A forgatást és levegőztetést markoló-rakodóval biztositjuk. A techno­lógia szerint két heti átrakással ez biztositható, s igy három hónap alatt érett komposztot nyerünk. Az igy kapott komposzttrágyát a ha­gyományos szervestrágyázás eszközeivel és időszakában juttatjuk a szántóföldre, majd hagyományos eszközökkel munkáljuk a talajba. Az évente keletkező szennyvíziszap mennyisége /15300 m'/év/ és a java­solt dózis alapján évente 380 ha szántóföldön lehet az iszaptrágyá­zást elvégezni. Ötéves ^ágyázási forgó esetén 1900 ha a teljes iszaphasznositó terület nagysága. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom